Fotó: Mirkó István / Magyar Nemzet

Filmügyi kormánybiztos: sokkal jobban oda kellene figyelni a szakember-utánpótlásra

A művészeti oktatásban is kulcsfontosságú, hogy korszerű és átgondolt legyen a rendszer, amelyben a kiváló tehetségek továbbörökíthetik a képességeiket – mondta Káel Csaba filmügyi kormánybiztos. Szerinte profitálnunk kell a neves hazai és nemzetközi szakemberek tudásából, akiket a jelenlegi egyetemi rendszerben sajnos csak nehezen hívhatnak tanítani az egyetemek.

A Káel Csaba szerint az egyetemi modellváltással kiszámíthatóbb jövőjük lenne a hallgatóknak, hisz képzésük össze lenne hangolva a piaci igényekkel. A filmügyi kormánybiztossal a Magyar Nemzet készítette az alábbi interjút:

Filmügyi kormánybiztosként mit gondol arról, ami régi alma matere, a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) körül történik? Az átalakítása ellen már tüntettek is, pedig a többi egyetem, köztük egy művészeti is, elfogadta és üdvözölte az új modellt.

Van egy mozgóképágazati koncepciónk, amelynek a lényege az, hogy minél több minőségi mozgóképes tartalom készüljön és a lehető legszélesebb közönséghez jusson el. Nem kérdés: ehhez szakemberekre van szükségünk. A mozgóképes szakma – a vezető művészektől kezdve a háttérmunkásokig – húszezer embert foglalkoztat. Össze kell hangolni az ágazat igényeit az oktatással, hiszen a világon mindenhol másutt így történik. Meg kell nézni a jól működő hazai és nemzetközi struktúrákat, például azt, hogy az egészségipar hogyan tud kiépíteni jól működő kapcsolatot az orvosi egyetemekkel, mert ez lehet a követendő, példamutató irány a SZFE esetében is: ugyanis az a cél, hogy olyan művészek és szakemberek érkezzenek a filmiparba, akikkel jól tudunk dolgozni és ők is megtalálják a számításukat. Annál is inkább, mert ebben az ágazatban most már komoly potenciál van, hiszen a kontinentális Európában Budapest lett a legnépszerűbb filmgyártó központ. Ez nagyrészt a külföldi bérmunkákra értendő, de nagyon szeretném – és ehhez az egyetem közreműködése is kell –, hogy a hazai tartalomgyártás is megerősödjön, emelkedjen a színvonal.

Ön 1989-ben végzett. Milyen volt akkor az oktatás? Érezték, hogy változtatni kell az elavult szerkezetén?

Meggyőződésem, hogy a fejlődés kulcsa a közös gondolkodás és a készség a változásra. Változnia kell a Színház- és Filmművészeti Egyetemnek, ez elkerülhetetlen, hisz minden hosszú távon gondolkodó ember szerint most lépni kell. 1986-tól 1989-ig jártam Makk Károly osztályába, és már a 1988-as veszprémi diákparlamentbe is azért mentünk, hogy változtatni próbáljunk a dolgokon. Nem önmagunkért, hanem a szakma jövőjéért, hisz 1989-ben megszűnt az a fajta filmkészítési környezet, ami a szocializmusban volt. Addig minden évfolyam az állami filmstúdiókban helyezkedett el, de mi nem: mi lettünk az első munkanélküli osztály. Több kísérlet volt az oktatási rendszer megújítására. Szomorú, hogy az egyik legjobb tanárom, Gazdag Gyula a kilencvenes évek elején meg sem állt Los Angelesig, mert az általa is sürgetett, elodázhatatlan szakmai reformot nem lehetett véghezvinni. A tengerentúlon a UCLA professzora lett, a hollywoodi forgatókönyvírók nagy részét ő képezte ki. Szükségünk lenne az ő tudására, őt is jó lenne hazahívni.

Palkovics László miniszter szerint az a cél, hogy minél több neves külföldi előadót is bevonjanak a képzésekbe. A modellváltás lehetővé tenné a meghívásukat.

Annak idején, amikor egyetemre jártam, Szabó István kihasználta az Oscar-díjával szerzett presztízsét, és tanítani vagy óraadónak hívta a kor legkiválóbb magyar és külföldi szakembereit. Minket Nemeskürty István, Bacsó Péter, Illés György, Ragályi Elemér és persze sok külföldi rendező is tanított. A szakma színe-java. Viszont a mostani rendszer merev és nehezen teszi ezt lehetővé, nehéz óraadónak, vendégtanárnak meghívni a szakembereket, az új modellben várhatóan ez könnyebb lenne. A Zeneakadémia is hasonló nehézségekkel küzd. Ez azért is fontos kérdés, mert én úgy gondolom, hogy a művészeti képzésben létezik egyfajta „DNS-rendszer”, átörökíthető jellegzetes szemléletmód. Liszt Ferenc a legkiválóbb tanítványainak nemcsak a kottát tanította meg, hanem azt is, hogyan kell lenyomni a zongorabillentyűt. A filmművészetben is van egy sajátos, különleges magyar látásmód, ugyanakkor rengeteg karakteres alkotói hang és világ: ezt át lehet és át is kell adni az utánpótlásnak. Az egyetem feladata az lenne, hogy egy átgondolt stratégia részeként meghívják azokat, akikre szükség van ahhoz, hogy ez a széles horizont feltáruljon az új generációnak. Azért emeltem ki Gazdag Gyulát a forgatókönyvírás kapcsán, mert ezt a területet alapvetőnek tartom a filmezésben. Az ilyen emberek tudásából profitálnunk kell.

Leginkább a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem hasonlítható a Színház- és Filmművészeti Egyetemhez. Fülöp József rektor nemrég azt nyilatkozta, hogy az átalakításokkal sem az egyetem autonómiá­ja, sem a művészeti szabadság nem csorbul, sőt biztosabban tervezhetnek hosszú távra, akár új képzéseket is indíthatnak. A SZFE-ből viszont politikai ügyet próbálnak csinálni, Hegedűs D. Géza, az egyik oktató fideszes térfoglalásról beszélt.

A nyitottság, a képesség a folyamatos fejlődésre a művészet területén is elengedhetetlen. Az egyetemnek változnia kell: hogy miképpen változik, az közös felelősségünk. Célszerű szakmai kérdésként kezelni az egyetem átalakításának tervét. A múlt értékeit megőrizve, az eredményekre építve, az új működési modellek hozta lehetőségekre nyitottan kell gondolkoznunk az átalakításról. Közös érdek, hogy ne boldogtalan emberek kerüljenek ki az egyetemi képzésből, hanem olyanok, akik könnyen megtalálják a helyüket, sikeresek lesznek. Elképesztő hiányosságok vannak az oktatás terén, hisz a forgalmazást például csak a gyártásszervező szakon oktatják, nem hívják rá fel a figyelmet, pedig ma a forgalmazási forradalom korát éljük. Megmozdult körülöttünk a világ, alkalmazkodnunk kell a változásokhoz, minél jobban helyt kell állnunk az új versenyben. Szerintem sok olyan magyar film is van, amelyik sikeresebb lehetett volna, ha megtalálja a megfelelő forgalmazási csatornáját, hisz sokkal több emberhez jutott volna el.

Ön rendszeresen tárgyal a nemzetközi filmipar csúcsszereplőivel, akik Magyarországon akarnak forgatni, és bizonyos típusú foglalkozásokra, szakemberekre lenne szükségük, de a jelenlegi oktatási rendszer nem képez ilyeneket. Ha a piac logikája is ezt diktálja, akkor miért tiltakoznak egyesek az átalakítások ellen?

Amikor kineveztek, leültem a legjelentősebb bérmunkákat lebonyolító cégekkel, és ők megfogalmazták az igényeiket; ez egy folyamatos párbeszéd, közös gondolkodás. Az biztos, hogy sokkal jobban kell figyelnünk a szakember-utánpótlásra, a kreatív- és a szakemberképzésre is. A filmintézet hiányszakma-képzéseket támogat, külföldi szakembereket hív meg, hogy képezzék az utánpótlást egyes szakterületeken, ahol jelentős hiány van, mindemellett fontos, hogy az egyetemen is megértsék ennek szükségességét. A bérmunkaszektor igényein túl a kreatív területekbe is jobban bele kell vonni a fiatalokat. Ilyen sarkalatos pont a forgatókönyv-fejlesztés, amiben még mindig nem állunk jól.

Az utóbbi időben a kulturális közéletet a történelmi filmek szükségességéről szóló viták tartották lázban. Mit gondol erről? Várható bármilyen újdonság?

Szerintem ebben félreértés van, mert aki ezzel nem ért egyet, annak azt ajánlom, hogy nézzen körül a nagyvilágban: a népszerű sorozatok nagy része történelmi témájú. Viszont abba is bele kell gondolnunk, hogy a tegnapunk is történelem, és az ezredforduló – hiszen milyen nagyszerű, hogy egy ezredváltást is megéltünk – vagy a rendszerváltozás kapcsán is nekünk, filmes szemtanúknak van komoly adósságunk. Foglalkozni kell saját hőseinkkel, legyenek azok rendkívüliek vagy hétköznapiak, hiszen olyan történelmi, művészeti és sportbeli példaképeink vannak, akiket be kell mutatnunk, de a hősiesség mellett meg kell mutatnunk a tragédiáinkat, kataklizmáinkat is. A film autonóm művészeti ág, és nagyszerű perspektíva van abban, hogy a film nyelvén beszéljünk személyes történeteinkről. Most több olyan film is készül, amely nem tablóként, hanem személyes szemszögből dolgozza fel a múltunkat. Az első világháború utáni traumáinkból indul ki a Post mortem, noha pszichohorror a zsánere, mégis bizonyos szempontból történelmi film. A Nincs parancs! című dokumentumfilm a ’89-es határnyitást mutatja be kiválóan, személyes élmények által, az Eltörölni Frankot középpontjában pedig a Kádár-korszak politikai pszichiátriája lesz.

Négy vidéki színházigazgató is megszólalt, amiért a SZFE-en végző hallgatók nem a vidéki kőszínházakban helyezkednek el, hanem független színházi produkciókban vállalnak munkát, viszont az adófizetők pénzén kiképzett színészektől joggal elvárhatnánk, hogy a nemzeti kulturális intézményeinket erősítsék. Hogyan lehetne ezt megoldani?

Nehéz kérdés, mert a magyar felvevőpiac mérete miatt nincs önálló, kifejezetten filmszínészképzés, a színházi és a filmes területekre ugyanott képzik az előadóművészeket. Közös, elemi érdek, hogy jó viszonyban legyünk a színházakkal, hogy legyen egyfajta mobilitás. Azt gondolom, hogy a színházi tanszékeknek is ugyanúgy ki kell építeniük a kapcsolataikat a színházakkal, mint ahogy a filmesek teszik a filmszakmával. Szorosan kapcsolódniuk kell egymáshoz már az oktatás idejében is, hiszen együtt fogják folytatni. Meggyőződésem, hogy a színházi és filmes alkotók együttműködéséhez jelentős lendületet ad az az új 1,3 milliárd forintos keretösszegű pályázati lehetőség, melynek célja, hogy nyáron a színházak a filmesekkel összefogva tévéfilmeket forgassanak.

Úgy hírlik, hogy az egyetem a doktori képzésében is eléggé tudatosan őrzi a privilégiumait, s a saját szellemi körén kívüli kiválóságokat tudatosan távol tartja a Phd-programjától. Ez nem a megosztottságot erősítő, veszélyes folyamat?

Ha jó és érvényes az alapkoncepció, ami illeszkedik az ágazat elvárásai­hoz, akkor nehéz kirekeszteni bármit és bárkit, mert van egy konszenzusos szakmai irány, amelyhez igazodni közös érdekünk.

Milyen további tervei vannak még a Nemzeti Filmintézetnek?

Regionálisan is meg szeretnénk erősíteni a magyar filmgyártást, szorosabban szeretnénk a V4-országokkal együttműködni, egy koprodukciókat támogató alapítvány formájában. Ehhez is kellenek nagyon jó szakemberek, és ha már az oktatásról beszélünk, jelenleg csak az Erasmus keretében vehetnek részt külföldiek a képzésben. Az én időmben még volt angol nyelvű képzés az egyetemen. Ez azért lényeges, mert ha külföldiek is tanulnak nálunk, már eleve megteremtődik a későbbi koprodukciók lehetősége. Mi ezekkel az országokkal együtt nőttünk fel, közös a történelmünk, a kulturális értékeink és értjük egymás humorát. Mi értjük Hrabalt, a csehek pedig Karinthyt, és nem biztos, hogy ez tőlünk nyugatabbra is evidencia. Ha tartalmi koprodukciók születnek, akkor nemcsak a 10-15 milliós magyar nyelvű piacra, hanem a lengyelekkel, osztrákokkal, északolaszokkal és a balkáni országokkal együtt már egy 150 milliós piacra készítünk tartalmat, és ez nem elhanyagolható különbség.

Dosszié

Hozzászólások

szponzorált tartalom
Mérföldkőhöz ért az atomerőmű-beruházás
galériával Tapodi Kálmán
Új levelek kerültek a születések fáira Szankon
vaklárma / 12 perce
A Barcelona illetékese szerint Messi nem megy sehova
Több médium is arról cikkezett, hogy a 33 éves játékmester otthagyja a gránátvörös-kékeket jelenlegi kontraktusa jövő júniusi lejártakor.
Gyász
"Drága jó szívét, két dolgos kezét Áldd meg Atyánk. S mi köszönjük, hogy Ő lehetett a mi Édesanyánk!" Fájdalomtól megtört szívvel tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy drága Édesanyánk, Nagymamánk, Dédimamánk, Keresztanyánk, Anyósunk és Nászasszony özv. NAGY JÁNOSNÉ Dudás Julianna életének 92. évében szerető szíve megszűnt dobogni. Felejthetetlen halottunk földi maradványait 2020. július 7-én, 9.45 órakor helyezzük örök nyugalomra a kecskeméti Köztemetőben a római katolikus vallás szertartása szerint. A gyászoló család.
"Az Úr az én pásztorom, nem szűkölködöm" Zsolt.23,1 A boldog feltámadás reményében tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy KERESZTES KÁROLYNÉ Csuri Erzsébet életének 85. évében 2020. június 26-án elhunyt. Utolsó földi útjára 2020. július 6-án, hétfőn 9.45 órai kezdettel kísérjük a római katolikus egyház szertartása szerint a kecskeméti Köztemetőben. Gyászmise a piarista templomban július 6-án, hétfőn 18.30 órakor kezdődik. Minden külön értesítés helyett. Emlékét kegyelettel megőrizzük! Gyászoló Férje és a Kecskeméti Refomátus Egyházközség
Fájó szívvel tudatjuk, hogy DR. KÓSA ANTALNÉ Mező Éva kecskeméti lakos, 84 éves korában elhunyt. Temetése 2020. július 8-án, 9.45 órakor lesz a kecskeméti Köztemetőben. Minden külön értesítés helyett. Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik a temetésen megjelennek. A gyászoló család.
"Szívedben nem volt más, csak jóság és szeretet, munka és küzdelem volt egész életed." Mély fájdalommal tudatjuk, hogy drága férjem, szeretett édesapánk BAKOS BÉLA kecskeméti lakos, 85 éves korában elhunyt. Utolsó útjára 2020. július 7-én, 11.45 órakor kísérjük a kecskeméti Köztemetőben. A gyászoló család.
"Szívedben nem volt más, csak jóság és szeretet, munka és küzdelem volt egész életed." Megtört szívvel tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy DARÁNYI ALBERTNÉ Könyves Erzsébet a Kecskeméti Konzervgyár volt dolgozója kecskeméti lakos, 86. életévében, 2020. június 29-én, méltósággal viselt betegségben elhunyt. Temetése 2020. július 6-án, 13.00 órakor lesz a kecskeméti Köztemetőben. Minden külön értesítés helyett. Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik a temetésen megjelennek és fájdalmunkban osztoznak. A gyászoló család.
"Küzdöttél, de már nem lehet, a csend ölel át és a szeretet. Csak az hal meg, akit elfelednek, örökké él, akit igazán szeretnek." Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy TÓTH IMRE kecskeméti lakos, 78 éves korában elhunyt. Temetése 2020. július 9-én, 9.45 órakor lesz a kecskeméti Köztemetőben. Minden külön értesítés helyett. A részvétnyilvánítás mellőzését kérjük. A gyászoló család.
"Feledni Téged nem lehet, Csak meg kell tanulni élni Nélküled." TÓT ZOLTÁN halálának egy éves évfordulóján. Soha nem feledünk! Szerető szüleid.
Mély fájdalommal tudatjuk, hogy LACZAY TAMÁS erdőfelügyelő kecskeméti lakos, 2020. június 27-én életének 71. évében elhunyt. Felejthetetlen halottunk földi maradványait 2020. július 6-án, hétfőn 15.00 órakor a kecskeméti Köztemetőben, a református vallás szertartása szerint helyeztetjük örök nyugalomra. Drága emléke szívünkben él! A gyászoló család.
"Nem múlnak Ők el, akik szívünkben élnek." Fájó szívvel tudatjuk, hogy KOVÁCS ANDRÁS kecskeméti lakos, 68 éves korában elhunyt. Búcsúztatása 2020. július 3-án, 13.00 órakor lesz a kecskeméti Köztemetőben. Minden külön értesítés helyett. Részvétnyilvánítás mellőzését kérjük. Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik a búcsúztatáson megjelennek. A gyászoló család.
"Amilyen rövid volt az életed, most éppolyan keserű fájdalom nélküled." Fájó szívvel tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy VARGA JÓZSEF gitáros kecskeméti lakos, 57 éves korában váratlanul elhunyt. Hamvasztás utáni búcsúztatása 2020. július 3-án, 10.45 órakor lesz a kecskeméti Köztemetőben. Minden külön értesítés helyett. Édesanyád és nevelőapád.
"Nem múlnak ők el, akik szívünkben élnek, hiába szállnak árnyak, álmok, évek, ők itt maradnak bennünk csöndesen még..." Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy VÖRÖSMARTY LÁSZLÓ kerekegyházi lakos, 67 éves korában elhunyt. Temetése 2020. július 1-jén, 13.00 órakor lesz a kerekegyházi temetőben. Minden külön értesítés helyett. A részvétnyilvánítás mellőzését kérjük. A gyászoló család.
Mély fájdalommal és megtört szívvel tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy drága édesanyánk, nagymamánk, dédnagymamánk KAKÓ JÁNOSNÉ Vasadi Balázs Julianna 2020. június 24-én, életének 92. évében Isten akaratában megnyugodva örök nyugovóra tért. Drága szerettünktől 2020. július 2-án, csütörtökön 10.00 órakor veszünk búcsút a lakiteleki Köztemetőben, református vallás szerint. A gyászoló család.
Hálás szívvel mondunk köszönetet mindazoknak a rokonoknak, barátoknak, szomszédoknak, ismerősöknek, akik SÁNDOR FERENCNÉ Benda Ilona temetésén megjelentek, sírjára koszorút, virágot helyeztek, mély gyászunkban velünk együtt éreztek. A gyászoló család.
"Tiéd a csend, a nyugalom, miénk a könny, a fájdalom." Fájó szívvel tudatjuk, mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy KATONA JÁNOS kecskeméti lakos, 92 éves korában elhunyt. Hamvasztás utáni búcsúztatása 2020. július 2-án, 11.45 órakor lesz a kecskeméti Köztemetőben. Minden külön értesítés helyett. A részvétnyilvánítás mellőzését kérjük. A gyászoló család.
Mély fájdalommal tudatjuk, hogy Dr. Mátrai Ildikó ~ Ferencz Ildikó egyetemi docens a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Kar Vízellátási és Csatornázási Tanszék oktatója 2020. június 22-én, 56 éves korában elhunyt. Felejthetetlen halottunktól 2020. július 2-án 14 órakor veszünk búcsút a Véméndi temetőben. Gyászmiséjét 2020. julius 2-án 13 óra 15 perckor tartjuk. Drága emléke szívünkben él. Az elhunytat a Nemzeti Közszolgálati Egyetem saját halottjának tekinti.
"Addig vagy boldog, míg van ki szeret, Aki a bajban megfogja a kezed, S hogy mily fontos is volt neked, Csak akkor tudod, ha már nincs veled." Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy FARKASINSZKY ISTVÁNNÉ Varga Margit kecskeméti lakos, 88 éves korában elhunyt. Temetése 2020. június 29-én, 14.00 órakor lesz a kecskeméti Köztemetőben. Minden külön értesítés helyett. A részvétnyilvánítás mellőzését kérjük. A gyászoló család.
"Szívedben nem volt más, csak jóság és szeretet, munka és küzdelem volt egész életed." Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy id. BACSA FERENC hetényegyházi lakos, 79 éves korában elhunyt. Hamvasztás utáni temetése 2020. június 30-án, 15.00 órakor lesz a hetényegyházi temetőben. Minden külön értesítés helyett. A részvétnyilvánítás mellőzését kérjük. A gyászoló család.
"Vissza adom Uram bő ajándékodat Most, hogy végig jártam földi utamat. Szívetek ne fájjon soha érettem, Boldog voltam nagyon, míg köztetek éltem." Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy LACZKÓ JÓZSEF lajosmizsei lakos, életének 87. évében elhunyt. Drága halottunk hamvait 2020. június 26-án, 13.00 órakor helyezzük örök nyugalomra a lajosmizsei temetőben. Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik a temetésen megjelennek és fájdalmunban velünk éreznek. A részvétnyilvánítás mellőzését kérjük. A gyászoló család.
"Úgy mentél el, ahogy éltél, csendben és szerényen, drága lelked nyugodjon békében." Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy SÁNDOR FERENCNÉ Benda Ilona helvéciai lakos, 94 éves korában elhunyt. Hamvasztás utáni temetése 2020. június 26-án, 13.00 órakor lesz a helvéciai temetőben. Minden külön értesítés helyett. A részvétnyilvánítás mellőzését kérjük. A gyászoló család.
"Küzdöttél, de már nem lehet, a csend ölel át és a szeretet. Csak az hal meg, akit elfelednek, örökké él, akit igazán szeretnek." Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy RITTGASZER LÁSZLÓ ágasegyházi lakos, 58 éves korában elhunyt. Temetése 2020. június 24-én, 15.00 órakor lesz az ágasegyházi temetőben. Minden külön értesítés helyett. A részvétnyilvánítás mellőzését kérjük. A gyászoló család.
kvíz / 1 órája
Ön mennyire ismeri Bács-Kiskun megye tavait?
baon.hu
galériával / 2 órája
Pusztafutást tartottak Solton
Lencsés P. Anna
nincs légköre / 2 órája
Először figyelték meg egy gázóriás magját
pannon gyepek / 3 órája
Fotópályázatot hirdettek a gyepes élőhelyek bemutatására
csúszik / 3 órája
Márciusra halasztották a hollywoodi színészcéh díjainak átadását
Osztrák Nagydíj / 4 órája
Bottas nyerte a nyári idénynyitót