Párizs jelképe, az Eiffel-torony Gustave Eiffel-ről (1832-1923), az építőről kapta nevét, akinek mellszobra ma is látható az északi pillér tövében. Az építmény a francia forradalom centenáriumára rendezett világkiállításra készült. 700 terv közül fogata el a zsüri 1886. június 12-én Eiffel mérnök művét, az építkezés 1887 január 26-án kezdődött, majd tiszteletreméltó gyorsasággal, 2 év, 2 hónap és 2 nap alatt fel is épült az torony. Az akkori szokásokkal ellentétben különös figyelmet fordítottak a biztonságra, egyetlen munkás sem halt meg az építkezés során. Megépültekor a világ legmagasabb építménye volt, és az is maradt 1929-ig, a New York-i Chrysler Building elkészültéig. Jelenleg a később felszerelt TV antennákkal együtt 326 méter és 75 centiméter magas. 15 000 különböző fémdarabját 2,5 millió kézzel formázott szegecs tartja össze, melyek közül egyetlen egyet sem kellett újraformázni, annyira pontos munkát végeztek. 7,5 millió akkori frankba került, a torony minden egyes kilója 1 frankba.

Budapesten 72 éves korában halt meg január 28-ról 29-re virradó éjszaka szívinfarktus következtében. A halál pontos időpontja nem ismert. Kortársai "a haza bölcsé"-nek neveztek megfontoltsága és tisztessége miatt. Az 1848.04.07-én megalakult első, a parlamentnek felelős, független minisztérium (Batthyány-kormány) igazságügyminisztere volt, majd a kormányzó Deák-párt vezetője. 1861-ben Ferenc József elutasította az 1848-as törvények helyreállításáról szóló feliratát, az országgyűlés pedig nem engedett a bécsi udvar nyomásának, így a kompromisszumkísérlet nem sikerült. Ferenc József feloszlatta az országgyűlést és november 5-én újabb abszolutista kormányzati rendet léptetett életbe. 1865-ben írott "Húsvéti cikk"-e, amely a "Pesti Napló"-ban jelent meg, a bécsi udvar és a magyar politikai pártok kiegyezési tárgyalásainak új szakaszát nyitotta meg. 1867.03.15-én létrejött az osztrák-magyar kiegyezés, a Habsburg-monarchia osztrák-magyar dualista monarchiává alakult át. Az erről szóló törvényt 1867.05.29-én szavazta meg az országgyűlés (1867: XII. tc.). Magyarországot a kiegyezés keretében független királyságnak ismerték el, amely saját parlamenttel, alkotmánnyal, felelős kormánnyal rendelkezett, azonban a közös államfő révén reálunióban volt Ausztriával, vele közösen intézte külügyeit, hadügyeit, pénzügyeit, és közös vámhatárt létesített. Tíz évenként meg kellett újítani az úgynevezett gazdasági kiegyezést. A dualista rendszer idején Magyarországon jelentős ipari fejlődés vette kezdetét a nagybirtokrendszer fenntartása és a nagy tömegű szegényparaszti réteg megmaradása mellett. A magyar-horvát viszonyt 1868-ban a XXX. törvény rendezte, amely korlátozott horvát jogokat elismert, azonban autonómiát nem biztosított Horvátországnak.

Lilla-verseinek ihletője nagy szerelme, Vajda Julianna volt. Versei mellett kiemelkedik A méla Tempefői című színműve és Dorottya című vígeposza. A felvilágosodás korának legnagyobb magyar költője. Debrecenben született 1773. nov. 17-én. Apja Csokonai József borbély és seborvos volt, korán meghalt, így az özvegynek két fiával együtt el kellett hagyni addigi otthonukat. Anyja csak kosztos diákok tartásával tudta megélhetésüket biztosítani. Tanulmányait a debreceni kollégiumban kezdte, ő alakította az első önképzőkört. Rendkívüli tudása felkeltette tanárai figyelmét és 1794-ben rábízták egy alsóbb osztály tanítását. Csapongó, szabad szelleme azonban nem fért össze az iskola katonás fegyelmével. Fegyelmezetlensége és haladó nézetei miatt egy évvel később kizárták a kollégiumból 1788-ban a főiskolai tanfolyamra iratkozott be. 1790 körül diáktársaival olvasótársaságot, "önképzőkört" szervezett. Ő az olasz nyelvet választotta, de tudott latinul, franciául, németül, görögül, ismerkedett az angollal, a héberrel, és a perzsával. 1794-ben a gimnáziumi poéta osztály vezetésével bízzák meg. Ezekben az években született Az estve, Az álom, Konstancinápoly. Debrecenből jogot tanulni ment Sárospatakra. 1796 őszén abbahagyta tanulmányait. Komáromban ismerkedett meg Vajda Júliannával – Lillával – egy jómódú kereskedő lányával. Házasság alapjaként megpróbált állást szerezni, de eközben a lányt szülei férjhez adták. Néhány évig a Dunántúlon bolyongott. Sárközy alispán juttatta be 1799. május 26-tól 1800. február 21-ig helyettes tanárnak a Csurgói gimnáziumba, majd visszatért szülővárosába, Debrecenbe. Ebben az időben jegyzeteket készített tanítványai részére (A magyar verscsinálásról közönségesen, a Cultura, Az özvegy Karnyóné s két szeleburdiak). Ezek után nehezen, szűkösen élt, utolsó éveiben emberkerülés jellemezte. 1804-ben Váradon verses búcsúztatót mondott Rhédey Lajosné temetésén, ahol meghűlt, öröklött tüdőbaja súlyosabbá vált, és 1805. január 28-án halt meg Debrecenben. Életében mindössze két kötete jelent meg: A tavasz (1802) és Dorottya (1804).

Még akkor azt hitte, hogy egy csillagot talált.

Panamát nem sikerült elhódítania a spanyoloktól. Drake - I. Erzsébet angol királynő szolgálatában álló kalóz - volt az első angol, aki 1577-től 1580-ig körülhajózta a Földet. 1580-ban Erzsébet nemesi rangra emelte, majd kinevezte admirálisnak. 1584-ben felfedezte Virginiát, 1588-ban legyőzte a spanyol Armadát, ezzel megszilárdította Anglia tengeri uralmát.

Született 1491.06.28. Jane Seymourral kötött házasságából született fia, a 9 éves VI. Eduárd követett a trónon. A Tudor-házból származó uralkodót hírhedtté tette hat felesége (közülük kettőt - Boleyn Annát és Catherine Howardot - koholt vádak alapján kivégeztetett) és gátlástalan uralkodásmódja. VIII. Henrik uralkodása alatt (1509-1547) szakított a pápasággal és megalapította az anglikán nemzeti egyházat. Háborúzott Franciaországgal és Skóciával, 1542-ben ír királlyá koronáztatta magát. Reneszánsz életet élt, zeneszerzőként is ismerték. Mecénása volt kiváló költőknek és festőművészeknek.

Aquinói Tamás és Albertus Magnus volt a két legjelentősebb középkori filozófus Európában. Albertus Magnus feldolgozta és hasznosította az arisztotelészi filozófiát a skolasztikus gondolkodás számára. Tanítványa volt Aquinói Tamás, aki az értelmet és a hitet megkülönböztette egymástól. Szerinte mindkettő az igazság megtalálásához és a megismeréshez vezet.  Domonkos-rendi szerzetes, a keresztény misztika egyik képviselője. Angyali Doktor (latinul: Doctor Angelicus) néven is ismert. A római katolikus egyház legnevezetesebb hittudósai, az úgynevezett egyháztanítók között tartja számon.

Hogy az egyházi átok alól feloldozást kapjon, megalázkodni a pápa előtt. IV. Henrik Canossa-járására azért került sor, mert a német püspökök kiátkozták - megvonva ezzel támogatásukat - és a német fejedelmek fellázadtak ellene, mivel a király a pápát meg akarta fosztani hatalmától. IV. Henrik és VII. Gergely pápa ellentéte az invesztitúra joga miatt jött létre, mert a király beleavatkozott az egyház politikájába.