Kupaünnepre készül a KHTK

A legtöbb kiscsapat, ha felkerül az országos főtáblára, azt szeretné, hogy egy nagy, a legmagasabb osztályban játszó csapattal kerüljön össze. Ez alól nem kivétel az idén a KHTK sem. Egy ilyen mérkőzésre ugyanis jobban kimennek a nézők, és a fiatal játékosok is sokat tanulhatnak.

– Amikor elindultunk a kupában, bennem az fogalmazódott meg, hogy jussunk el addig, ameddig csak tudunk, hozzuk ki a kupából a maximumot – nyilatkozta a mai mérkőzéssel kapcsolatban Koncz Zsolt, a KHTK játékos-edzője. – A maximum pedig nem más, mint egy NB I.-es csapatot Kiskunfélegyházára hozni. Véleményem szerint ennek a mai mérkőzésnek az az adja meg számunkra a jelentőségét, hogy megmutatja, hogy van értelme sportolni, mert mindig érhetik az embert pozitív impulzusok. Az pedig, hogy tétmeccsen NB I.-es csapattal játszhatunk, egyértelműen az. Úgy gondolom, hogy a tapasztaltabb kiskunfélegyházi labdarúgóknak nem kell bizonyítaniuk semmit, mindenki letett már valamit a pályafutása során az asztalra, a fiatal játékosoknak pedig fontos tapasztalatot jelenthet ez a mérkőzés, amelyen testközelből tapasztalhatják, hogy mekkora távolság választja elő őket – egyelőre – az első osztályú játékosoktól. Óriási dolog a számunkra, és a város számára is megtiszteltetés, hogy ilyen klubot, mint a Zalaegerszeg ide tudtunk hozni. Bízom abban, hogy ez a mérkőzés a gyerekeknek, fiataloknak motivációt tud adni, megtapasztalják, hogy igenis van kiugrási lehetőség, és van miért küzdeni, hajtani. Nem akarunk lesajnált csapatként pályára lépni, mi minden meccset szeretnénk megnyerni, mert ez a miénk ilyen a társaság. Ha egy csapat jobb nálunk, annak gratulálunk – tért át az ellenfélre Koncz Zsolt.

– Ünnepet szeretnénk nem csak magunknak, hanem a kiskunfélegyházi sportnak, mert ezt a mérkőzést szerintem így kell felfogni. A ZTE profi csapat, fizikálisan nem tudjuk felvenni velük a versenyt. A futballban vannak csodák, mi erre készülünk, de erről nem beszélünk. Lehet, hogy kapunk egy hatost, de az is lehet, hogy szorossá tudjuk tenni a mérkőzést. Nálunk több negyven év fölötti játékos futballozik, de a labda pattan, majd meglátjuk, merre. Tököli Attila, Szabó Attila, vagy akár én is, akik játszottunk magasabb osztályban már elértünk valamit, de ez a lehetőség már nem rólunk szól, hanem a fiatalokról, arról, hogy tudjuk őket segíteni. Mi, az öregek azért vagyunk még a pályán, mert jó a társaság és szeretünk focizni – mondta Koncz Zsolt.

Egyszer volt, hol nem volt, igaz volt...

Nem csoda, hogy már csak az idősebb generáció tagjai emlékeznek arra, hogy mikor járt utoljára kupameccsen első osztályú csapat Kiskunfélegyházán, a legutóbbi ilyen alkalomra ugyanis ötvenöt éve került sor, 1964. augusztus 13-án fogadta a Kiskunfélegyházi Vasas az MTK-t. Tizenhat évesen jelen volt a félegyházi labdarúgás legnagyobb sikerénél e Varga Ferenc, a KHTK technikai vezetője, amikor a megyei bajnokságban szereplő csapat – közel ötezer (!) néző előtt – elütötte a továbbjutástól neves fővárosi ellenfelét.

– Az első játékrészben három kapufa jelezte a vendégek tudásbeli fölényét, a játékrész második felére azonban magára talált a hazai gárda, a Vasas – idézte fel a mérkőzést Varga Ferenc. – A 0–0-ás félidő után a második játékrészben hamar kétgólos vezetésre tett szert az MTK, a mieink azonban nem adták fel. Előbb 11-est kapott a hazai gárda, Sahin II. értékesítette a büntetőt. A legjobb tizenhat közé jutást jelentő gól a 68. percben született meg, akkor Kiss indította Sánthát, aki mintegy húsz méterről – nehéz szögből – úgy talált a vendégek kapujába, hogy a labda a felső lécről vágódott a hálóba, 2–2. Az akkor érvényben lévő szabályok szerint döntetlen esetén az alsóbb osztályban szereplő csapat volt a továbbjutó – idézte fel a mérkőzést Feri Bácsi.

A lefújás után az örömtől megrészegült szurkolók berohantak a pályára, ölelgették, majd a vállukra vették a félegyházi játékosokat. Salamon Béla, a közismert színész, az MTK legnagyobb drukkere csalódottan állt fel a karosszékből – a legenda ugyanis a kispad mellé, a számára kitett székről szemlélte az eseményeket – , majd elindult az ünneplő tömeg felé. Gratulált a félegyházi csapat vezetőinek, a játékosokat pedig egy-egy mezzel ajándékozta meg.

– Amikor pályára léptünk, legbelül úgy éreztük, semmi keresnivalónk a meccsen – nyilatkozta a lefújást követően Sahin Dezső. – A közönség buzdítása és a gól viszont nagyon feldobott bennünket. Küzdöttünk, szinte csúsztunk, másztunk a pályán. Lelkesedésünk erősebbnek bizonyult a sztárcsapat játéktudásánál.

– A tizenegyesből rúgott szépítő gól újabb lendületet adott nekünk – nyilatkozta anno Sántha Gábor, az egyenlítő gól szerzője. – Sorra vezettük a támadásokat. Kiss Illés kiváló passzának köszönhetően kerültem helyzetbe. Nem tétováztam egy percig sem, kapásból ellőttem a labdát. El sem tudom mondani, micsoda öröm volt látni Kovalik kapus savanyú tekintetét, hallani a félegyházi közönség ujjongását.