Egyszerre vette át pro licences diplomáját, és lett a felnőttcsapat edzője

– Ön két éve a felcsúti Puskás Akadémián utánpótlásedző. Kecskemétinek érzi még magát? Otthona maradt Bács-­Kiskun megye?

– Egyértelműen igen. Vajdasági magyarként kerültem tíz éve Kecskemétre, azóta itt élek, és örömmel jelenthetem ki, hogy befogadott a város. Ez alatt az idő alatt hihetetlenül sok barátra tettem szert, mind a magánéletben, mind szakmai vonalon. A családom is itt él, úgyhogy engem most már minden ide köt. Attól, hogy most éppen több időt töltök Felcsúton, én egyértelműen ide tartozom, ide járok haza.

– Török László után ön a második Bács-Kiskun megyei szakember, aki megszerezte a Pro Licenc diplomát. Hány év munkája fekszik ebben?

– Tágabb értelemben véve tíz. A labdarúgó-pályafutásom teljes egészében Jugoszláviához, majd Szerbia-Montenegróhoz kötődött, persze közben idegenlégióskodtam is. 2008-ban kerültem át Magyarországra, voltaképpen tolmács funkcióban, de persze nem pusztán tolmácsnak hívtak Kecskemétre, ezt az is bizonyítja, hogy hamar pályaedző lettem a Kecskeméti TE első osztályú csapatánál, sőt, voltam az NB III.-as csapat edzője is. Ezt követően éveken át főként pályaedzőként dolgoztam, ugyanakkor szépen lassan elkezdtem felmászni az edzői ranglétrán. 2009 őszén jelentkeztem a B licences tanfolyamra, 2011-ben pedig az A licences kurzust végeztem el, ezeket még Szerbiában. Eközben végig hol felnőttcsapat mellett pályaedző, hol pedig utánpótláscsapat vezetőedzője voltam, de idővel elkezdtem kacsintgatni a pro licences diplomára is. 2017-ben aztán elszántam magam, és úgy döntöttem, hogy megpróbálok megbirkózni a pokolian nehéz, rengeteg követelményt támasztó felvételivel. Most pedig, egy évvel később örömmel jelenthetem ki, hogy nemcsak egy diplomával lettem gazdagabb, hanem hihetetlen mennyiségű szakmai tudás ragadt rám, megannyi más, új perspektívából vagyok képes megközelíteni a sportágat, ráadásul felbecsülhetetlen értékű kapcsolati tőkét is szereztem magán a tanfolyamon. Vegyes összetételű brigád volt a most frissen diplomázott csapat, így aztán nemcsak a szakmai tananyagot sajátítottuk el, hanem egymástól is rengeteget tanultunk. Tehát nyugodtan kijelenthetem, nem csak az egyébként legmagasabb képesítést jelentő papírt szereztem meg.

– Ugyanakkor életében először felnőttcsapat mellett lesz vezetőedző, mégpedig a Puskás Akadémia NB III.-as csapatánál. Ezzel mennyire régi álma teljesült?

– Becsülettel tettem a dolgom pályaedzőként is éveken át. Aztán olyan három évvel ezelőtt fogalmazódott meg bennem, hogy szívesen kipróbálnám magam vezetőedzőként is, és erre utánpótláscsapatoknál nyílt lehetőségem. Először Kecskeméten, 2016 elejétől itt voltam az U17-es csapat szakvezetője, a kezem alatt remek labdarúgók pallérozódtak, majd 2016 nyarán a Puskás Akadémiára hívtak meg az U15-ös korosztály edzőjének. Szerénytelenség nélkül mondhatom, hogy utánpótlásedzőként komoly eredményeket is elértem, az Akadémiával bajnoki címet is nyertem, a felcsúti U15-ös csapatomból hatan ma már a válogatott keret tagjai, két volt tanítványomra felfigyelt a Bayern München – jelenleg is figyelemmel kíséri a pályájuk alakulását –, mégis örülök a lehetőségnek, hogy most felnőttcsapatnál bizonyíthatok, és megtisztelőnek találom a belém vetett bizalmat. Annak is örülök, hogy a Puskás Akadémiánál meglátták bennem az ambíciót, a törekvést, így aztán onnan minden lehetséges támogatást megkaptam a diploma megszerzéséhez is, most pedig a lehetőséget.

– Elveszítjük önt vagy marad kecskeméti?

– Természetesen maradok kecskeméti. Száz százalékig kecskemétinek érzem magam. Szakmailag is, hiszen itt jártam végig a ranglétrát, a megannyi tapasztalatot, aminek a birtokában eljuthattam oda, ahol most vagyok, azt mind Kecskeméten szereztem, de, ahogy korábban is elmondtam, a magánéleti és baráti szálak is mind Kecskeméthez kötnek. Egyébként nem is csak érzelmi szinten marad meg ez a kapcsolat, hiszen nemcsak látogatóként járok sűrűn haza, hanem továbbra is az SC Hírös-Ép felnőttcsapatának a tagjának vallhatom magam. Nagyon szeretem azt a közösséget, jó oda tartozni. Azt természetesen nem tudom garantálni, hogy az SC Hírös-Ép összes meccsén pályára fogok tudni lépni, de amikor időm engedi, főleg a hazai meccseken igyekszem pályára lépni. Nagyon szeretek ott játszani, tehát a szurkolók még a kék-­sárga mezben is láthatnak.

Huszonnégy diplomát adtak ki az idén

Az MLSZ 2005 után osztott ki újra pro licences diplomákat. Az ünnepélyes átadón Berzi Sándor, az MLSZ alelnöke és Jörg Daniel, az MLSZ Edzőképző Központjának az igazgatója köszöntötte a friss diplomás edzőket. Berzi Sándor elmondta, hogy az MLSZ 2002-ben adta át az első pro-licences diplomákat. Az idei volt a nyolcadik kurzus, eddig százötvenhárom szakember szerezte meg a legmagasabb edzői képesítést. Az elmúlt kilenc hónap során a hallgatók a professzionális labdarúgás minden területén bővíthették tudásukat, a tananyag része volt az élvonalbeli csapatok játékosainak kiválasztása, a szakmai koncepció és a stáb kialakítása, a teljesítményfokozás, illetve az eredményes szerepléshez megkívánt technikai, taktikai és kondicionális ismeretek hatékony felhasználása is.