A mostani téli szezonban sem sikerül levágni a nádat a halasi Sóstón – galériával

A jégről történő nádaratás lenne a legideálisabb, mert így a nád tövének a védelmét tudnák biztosítani, hogy ne legyenek taposási károk. De ehhez legláb 10–12 centiméter vastagságú, összefüggő, teherbíró jégréteg lenne szükséges huzamosabb időn keresztül. Évek óta nem alakult ki megfelelő vastagságú jég a halasi Sóstón, hogy megfelelő mennyiségű nádat tudjanak aratni. Környezetvédelmi szakemberek szerint ez hatással lehet a vízminőségre és az élővilágra is, ugyanis így évente növekszik a tó vizében a biomassza, amit csak a baktériumok, esetleg a gombák tudnak lebontani, ezeken a részeken azonban oxigénhiányos környezet keletkezik, ami végső soron a nádasokban élő közösségekre is kihat.

Négy évvel ezelőtt, miután szintén hosszú évek óta nem sikerült levágni a tavon a nádat, a kiskunhalasi Sóstó Sporthorgász Egyesület engedélyt kapott arra, hogy felügyelettel leégessék a nádat a tó egy részén, azóta azonban erre nem volt lehetőség, és nem is kap engedélyt az illetékes hatóságoktól a tó felügyeletét ellátó horgászegyesület. Maradnak a parthoz közeli sekélyebb részek, ahol az egyesületi tagok önkéntes munkával vagy vállalkozói felajánlással szokták eltávolítani az elszáradt nádat, a tó nagy részén azonban lábon marad a régi nád – számolt be Molnár Ottó, a Sóstó Sporthorgász Egyesület alelnöke, aki egyre kisebb esélyt lát arra, hogy a mostani téli szezonban nagyobb területen le tudnák vágni a nádat.

A nád mellett, főként a nyári időszakban, a rendkívül alacsony vízállás okozott sok gondot a halasi Sóstón az elmúlt évek aszályos időszakában. A Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) pályázatot írt ki a horgászegyesületek számára az aszálykárok okozta költségek kompenzálására, amelyen 1,4 millió forintot nyert a halasi horgászegyesület.

A csökkenő vízszint pótlására a halasi önkormányzat korábban kormányzati és európai uniós pályázaton nyert mintegy kétszázmillió forintból a Felsővárosban felgyülemlő csapadékvizet a Sóstóba tudta vezetni, ennek köszönhetően sikerült növelni a tó vízszintjét. Szeptemberben még aggódva tekintettek a horgászok a téli időszak és a következő év elé, az előrejelzések szerint száraz, aszályos időszakot jósoltak a szakemberek. A borúlátó előrejelzés azonban nem jött be, a csapadékos időjárásnak köszönhetően mintegy harminc centiméterrel növekedett a Sóstó vízszintje, így a tó jelenlegi átlagos vízszintje 42 centiméter, ami elegendő ahhoz, hogy a halak épségben átvészeljék a telet.