Nehéz helyzetbe kerültek a megye vadásztársaságai

A koronavírus-járvány kitörése óta az előző évekhez képest csupán harmad-, vagy negyedannyi a bérvadászatok száma Bács-Kiskun megyében.

– Nem csak a hazai, hanem a külföldi vadászok számára is a kamara adja ki a vadászengedélyeket és ebből látható, hogy óriási a visszaesés. Körülbelül 1500 vadászati engedélyt szoktunk kiadni évente, most pedig 300 és 400 közötti darabot adtunk ki egész évben. Ez azt jelenti, hogy több mint ezer külföldi nem jött be vadászni. A kiesés egy része a mentesítési időszakra, az őzbak vadászatára esett. Szeptemberben pedig a szarvasbőgés időszakában és októberben a dámbarcogás és az apróvadvadászatok elmaradása is komoly visszaesést jelentenek – mondta a vadásztársaságokat jelentősen érintő helyzetről Miklós Károly, az Országos Magyar Vadászkamara Bács-Kiskun Megyei Területi Szervezetének titkára. Hozzátette, hogy van belföldi kereslet a bérvadászatra, de nem akkora, hogy a kieső külföldi vadászatokat kompenzálja.

Miklós Károly hangsúlyozta, hogy a vadászatra jogosult szervezeteknek nagy problémát okoz a bevételkiesés, mert továbbra is komoly kiadások terhelik őket a terület bérleti díj, a vadkár alap, a vadkártérítési kötelezettség és háromezer hektáronként hivatásos vadászt kell alkalmazni. Ugyanúgy el kell látni a vadállományt, nagy terhet rónak most az etetéssel, itatással járó költségek is. Egyedüli könnyítés a hivatásos vadászok járulékkedvezménye.

A vadállomány-fenntartást és a gazdálkodást ettől függetlenül képesek megoldani a vadásztársaságok és terítékre hozzák az egészséges vadállományhoz szükséges és a hatóságilag előírt darabszámot.

Mivel a vadásztatásból nincs elegendő bevétel – a vadásztársaságok éves bevételének mintegy fele a bérvadásztatásból származik –, ezért a vadászoknak most mélyebben a zsebükbe kell nyúlni. Ha van is megtakarítása a vadásztársaságoknak, az csak ideig-óráig jelent megoldást, ezért valószínű a jelentősebb tagdíjemelés, csak így képesek átvészelni ezt a bizonytalan ideig fennálló helyzetet. Miklós Károly elmondta, hogy az állami társaságok esetében nem jelent olyan nagy terhet a helyzet, mert a bevételeknek csak töredékét adja a bérvadásztatás, fennmaradásuk nem ettől függ.

A kialakult helyzet a vadhús fogyására, ezáltal az árára is hatással van.

– A belföldi vadhúsfelvásárlók nem vásárolják meg azt a többletet, ami most kiesik a bérvadásztatás visszaesése miatt, így most a vadhús ára is nagyot zuhant, ami tovább csökkenti a társaságok bevételeit, még nehezebb helyzetbe hozva őket. Patthelyzet alakult ki – mondta Miklós Károly. Ezért sok társaság úgy dönt, hogy hagyják még egy évet öregedni a jó bak- és bikaállományt és nem adják oda áron alul a jó minőségű trófeás vadat.

Miklós Károly elmondta, hogy nagyvadra Németországból és Ausztriából érkeztek vadászok, korábban a spanyolok is jöttek, de ott érezteti hatását a gazdasági válság. Az utóbbi években sokan jöttek vadászni Szlovákiából, Szerbiából, Romániából és Oroszországból. Akik jönnének most is, tehát lenne kereslet, csakúgy, mint kínálat, de a kettő a koronavírus miatt nem találkozhat.