Különleges állatok népesítik be a fiatal gazda gyönyörű birtokát

Ternyik Noémi hatévesen találta ki, hogy mindenképp állatok közelében képzeli el a jövőjét, velük szeretne foglalkozni.

– Édesapám vadász, édesanyám pedig vadászházgondnok volt akkoriban, így természetesen nem esett messze az alma a fájától. Bár a szüleim nem igazán örültek, hogy ennyire ragaszkodtam ahhoz, hogy később állatokat tartsak, mert férfimunkának tekintették a tömegtakarmány behordását vagy az istálló tisztán tartását, de engem ez nem tántorított el – emlékszik vissza a kezdetekre Ternyik Noémi.

A fiatal gazda középiskolás éveiben már elkezdett dolgozni, mert saját lovakat szeretett volna vásárolni.

– Találkoztam egy nénivel, aki el akarta adni a lovát, azonban nekem nem volt még pénzem, így lényegében hitelre vásároltam nála, elkezdtem dolgozni és részletekben fizettem ki neki a jószág árát. Akkor még erdőben laktunk, így az udvarunkra vittem haza a lovat, később más lovakat is vásároltam – már nem hitelből – és minden bevételemet arra fordítottam, hogy gondozzam őket, aztán persze rájöttem, abból nem lehet megélni, hogy szerelemből lovakat tartok – mondta Ternyik Noémi.

Ezért is döntött úgy, hogy tanulmányait is álmaihoz igazítja és állattenyésztő mérnök végzettséget szerzett. Mielőtt azonban főállásban azt csinálhatta volna, amire mindig is vágyott, több helyen dolgozott alkalmazottként.

– Még suli mellett vendéglátóztam, benzinkúton is dolgoztam, aztán az iskola elvégzése után Gemencre kerültem a fácán- és fogolytelepre, valamint a kisfoktői vízimadárparkban is dolgoztam. Megpróbáltam, hogy alkalmazott leszek és közben otthon próbálok működtetni egy tenyészetet, de a kettő együtt nem működött. Az egyik mindig a másik rovására ment – mondta Ternyik Noémi.

A vízimadárparkban töltött idő alatt határozta el, hogy ő is szeretne hattyúkat, récéket tartani. Hatalmas volt akkoriban a szaporulat a parkban, így a fiatal gazda felvitte a pluszszaporulatot a monori kisállatbörzére. Ott szembesült először azzal, hogy mekkora értéke van például a díszrécének, azonban azok tartásához megfelelő helyet kellett találnia. A bajai születésű, évekig Dusnokon élő Ternyik Noémit a szerelem csábította el Kiskunhalasra, ahol megvalósíthatta régóta dédelgetett álmát, zöld környezetben, hatalmas területen kialakította a tenyésztelepét.

Rengeteg faj található a farmon. Harminc-negyvenféle réce, köztük például amerikai fütyülő réce, mandarinréce, karolin réce, illetve hat-nyolcféle díszbaromfi, mint az óriás brahma vagy a törpe cochin, valamint Szlovákiából hozott vadnyulak, búr törzstenyészeten lévő kecskék is vannak a telepen. Ezek mellett pedig a birtokon papagájok, csincsilla, tengerimalacok, pávák és pónik is helyet kapnak.

Látogatható lesz a Ruca Vár

Az út melletti farmra felfigyelnek az emberek és megállnak járműveikkel, hogy megcsodálják a gyönyörű környezetben tartott állatokat. Ez a komoly érdeklődés arra biztatja Ternyik Noémit, hogy látogathatóvá tegye a birtokot.

– A saját magam és az állatok örömére csináltam ezt a telepet, de látom, hogy az emberek kíváncsiak rá. Ezért jövő tavaszra szeretném hivatalosan látogathatóvá tenni a telepet, aminek a Ruca Vár nevet szeretném adni – mondta a fiatal gazda.