Trianon és a japán diplomácia címmel jelent meg Wintermantel Péter legújabb könyve

A vetítettképes előadással és beszélgetéssel egybekötött könyvbemutatón elsőként Király József, a Kecskemét-Aomori Baráti Kör tiszteletbeli elnöke köszöntötte a megjelenteket. Örömét fejezte ki, amiért a csoport tagjai egy Magyarország szempontjából is fontos történelmi esemény japán vonatkozásairól hallgathatnak meg előadást a Trianon és a japán diplomácia. Magyar vonatkozású japán diplomáciai dokumentumok, 1914–1923 könyv szerzőjétől. Miután röviden bemutatta Wintermantel Péter életét és munkásságát, átadta a szót a későbbi beszélgetőpartnernek, dr. Falusi Norbert történésznek, aki ismertette az esemény programját, továbbá kifejtette, hogy nem csupán az alcímben megjelölt 1914 és 1923 közötti időszakról lesz szó, hanem egyéb, fontosnak vélt kérdésekről is, ezzel tágítva az időkeretet.

Wintermantel Péter az előadás előtt néhány szóban ismertette a Lendület Trianon 100 Kutatócsoport létrejöttének és működésének fontosabb momentumait.

– 2016-ban alakultunka Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóintézetében, én pedig ennek a legtradícionálisabb történeti ágán, a diplomáciai történeti vonalon belül dolgoztam – fogalmazott a szerző. Hozzátette: az új könyvben a kutatócsoport egésze újszerű témákat és módszereket alkalmazva próbálta feldolgozni ezt az amúgy jól kutatott történelmi témát, egészen pontosan négy kutatási irányt jelöltek meg.

Mint elmondta, a nemzetközi kontextuson belül sor került annak a diplomáciai kiadványsorozatnak a publikálására, amelynek immáron a kilencedik kiadásánál tartanak. – Ezek mind kevésbé, vagy egyáltalán nem kutatott nagyhatalmi diplomáciai iratokat tartalmaznak. Ilyenek például az Amerikai Egyesült Államok irattáraiban, vagy Olaszország levéltáraiban fellelhető dokumentumok, vagy a most megjelent könyv kapcsán a japán iratok – tette hozzá.

A kutatócsoport vizsgálta még ezen időszak társadalmi alakulását, a gazdasági összeomlást, az emlékezetpolitikát, a békediktátum utóéletét, valamint azt, hogy az egyes határterületeken hogyan változtak a társadalmi viszonyok, milyen átmeneti államok alakultak ki, illetve hogyan szilárdultak meg pár év alatt az új határok.

„Ennek a könyvnek már a címe is gyanút kelt, hiszen milyen szerepet is játszhatott volna a japán diplomácia a trianoni békeszerződés vonatkozásában? Már-már közhelyszámba megy Japánnak az első világháborút lezáró párizsi békekonferencián „külpolitikai érdektelensége okán” az európai rendezést érintő kérdéseknél tanúsított passzivitása” – áll a kötet fülszövegének kezdetén. Ezen izgalmas kérdésekről és a könyv kulcsmomentumairól szólt a továbbiakban Wintermantel Péter előadása, amelyet egy Falusi Norbert történésszel való beszélgetés zárt.

A könyv szerzője Wintermantel Péter mellett Umemura Yuko Magyarországon élő japán történész, aki az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán a Japán Tanszék vezetője. Nem idegen számára a japán és magyar kapcsolat ilyen jellegű vizsgálata, hiszen saját publikációjában korábban a két nép közötti, egészen a 18. századig visszanyúló kapcsolatokat, valamint az egymásról alkotott képet és megítélést kutatta.