A holokauszt halasi cigány és zsidó áldozatainak emlékére helyeztek el emléktáblát – galériával

Emlékezni és emlékeztetni gyűltek össze a holokauszt nemzetközi emléknapja alkalmából a Kiskunhalasi Zsidó Hitközség és a Kiskunhalasi Cigány Nemzetiségi Önkormányzat közös megemlékezésén a Rostás László Cigány Közösségi Házban, ahol az országban egyedülállóként a helyi zsidó és cigány közösség összefogásából közös emléktáblát helyeztek el az intézmény falán a városból a holokauszt idején elhurcolt cigány és zsidó áldozatok emlékére.

Szűcs Csaba alpolgármester arra figyelmeztetett, hogy mindannyiunknak tanulni kell a holokauszt borzalmaiból.

– A kimondott szavaknak ereje van, ahogy történt ez közel nyolc évtizeddel ezelőtt is, amikor a szavakat olyan eszmék és tettek követték, amik több millió ember pusztulását okozták. A borzalmakat nem lehet semmissé tenni, de nekünk, a ma élő nemzedékeknek, a közösségeknek nagy felelősségünk van abban, hogy ezek a szörnyűségek soha többé nem forduljanak elő – mondta emlékbeszédében a városvezető.

Ritter Nándorné, a Kiskunhalasi Zsidó Hitközség elnöke emlékeztetett, hogy a megemlékezés figyelmeztetés, iránymutatás, tisztelgés és hála is egyben.

– Figyelmeztetés arra, hogy az ember kellő tartás, erkölcsi identitás nélkül az emberiség kíméletlen gyilkosává válhat. Iránymutatás, hogy mindannyiunk feladata és kötelessége, hogy küzdjön az igazságért és a jóért, szembe szálljon a rosszal, a gonosszal, az embertelenséggel. Nem múlik el úgy egy nap az életünkből, hogy ne gondolnánk azokra a szeretteinkre, rokonainkra, közösségünk tagjaira, embertársainkra, akiknek drága teste hűlve sült Auschwitz krematóriumaiban. Mindannyiunk erkölcsi feladata és felelőssége az áldozatokra való emlékezés és emlékeztetés, ugyanakkor közös felelősségünk a következő generációk tanítása és érzékenyítése is. A mai emléktábla avatása legyen összefogásunk, tenni akarásunk szimbóluma, mely egy lépéssel közelebb visz bennünket ezen feladatok elvégzéséhez – fogalmazott a hitközségi vezető.

Sztojka Attila roma kapcsolatokért felelős kormánybiztos szerint örülhetünk, hogy nem abban a korban éltünk, de a felelősség nemcsak a múltban van, hanem a jelenben is.

– Amikor megemlékezünk, el kell, hogy gondolkodjunk azon, hogy mi vezetett az emberiségnek ehhez a tragédiájához, hogy lehet, hogy az emberiség ilyen szintre süllyedt? Hogy egy olyan ideológia, ami semmi mást nem szolgált, csak azt, hogy emberi életeket oltson ki, az hogyan tudott teret nyerni nemcsak egy országban vagy egy földrészen, hanem az egész világban? A holokauszt nem 1944-ben jelent meg, hanem már jóval előbb, a századfordulón felfedezhető volt az a fajta gyűlöletbeszéd, amely semmi másról nem szólt, mint egy uralomra törő csoport törekvéseiről, arról, hogy másokra ráerőlteti a maga akaratát, gondolkodásmódját. Ez az eszme azzal kezdődött, hogy az emberi tiszteletet háttérbe szorította, hogy szembe fordult a teremtő alapértékeivel. Az emberi élet tisztelete, mindenek felett kell, hogy álljon. Ha ez ellen tesz bárki, az semmi mást nem tesz, mint hogy ennek az embertelen eszmének ad teret, amely a holokauszt tragédiáját eredményezte – hangoztatta a kormánybiztos.

Fináli Péter elnöki megbízott a MAZSIHISZ képviseletében emlékbeszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy csak az elmúlt évtizedekben kezdtünk el emlékezni a holokauszt nem zsidó áldozatairól.

– A becslések szerint hatmillió zsidón kívül több százezer, más nemzetiségű, köztük cigány embert öltek meg a második világháború ideje alatt. A náci fajelmélet minden nem árja besorolású embert alsóbbrendű lényként osztályozott, akik károsítják a felsőbbrendű árja faj tisztaságát és jövőjét. A védtelen emberek gázkamrákban haltak meg, vagy csontsoványra éheztetve lőtték őket agyon, lettek az embertelen náci gépezet áldozatai – hangoztatta.

Fülöp Róbert Kiskunhalas polgármestere szerint a holokauszt borzalmai nem mindenki számára szolgáltak tanulsággal.

– Szomorú, hogy sok évtizeddel később is vannak országok, ahol különböző ideológiákra, érdekekre hivatkozva veszik semmiben az emberi élet sérthetetlenségét – mondta a városvezető, utalva többek között az orosz–ukrán háborúra, ahol a családjuktól elszakítva viszik a férfiakat a frontra a lövészárokba harcolni.

Dr. Róna Tamás, az alföldi régió vezető rabbija szerint ahhoz, hogy a holokauszt tragédiája ne ismétlődjön meg, tanulnunk kell közös múltunkból.

– Úgy, hogy az erkölcsi alapunkat, amit a világ alkotójától nyertünk, azt megtartjuk. Ez lesz az, amely lehetőséget ad, hogy egymás felé testvéri kezet tudjunk nyújtani – fogalmazott a rabbi, aki a kiskunhalasi közös emléktábla avatását példaértékűnek nevezte.

– Amikor együtt emlékezünk, tudnunk kell, hogy honnan jövünk és hová tartunk. Hálásak vagyunk a világ alkotójának, és hálásak vagyunk a magyar kormánynak, hogy Magyarországon, Európa békeszigetén, a zsidó felekezet békésen tudja megélni a hitét és a vallását. És ebből a közös útból merítve erősítsük meg a hitünket – hangoztatta a Róna Tamás.

A holokauszt halasi cigány és zsidó áldozatainak emléket állító márványtáblát Fináli Péter, a MAZSIHISZ elnöki megbízottja és Sztojka Attila roma kapcsolatokért felelős kormánybiztos közösen leplezték le. Seffer Attila, a kiskunhalasi Szent Péter és Pál Római Katolikus Főplébánia plébánosa megáldotta az emléktáblát, majd Róna Tamás vezető rabbi mondott áldást.