Mézes reggelivel várták a gyerekeket a halasi katolikus iskolában is

A magyarok fejenként átlagosan mindössze egy kilogramm mézet fogyasztanak évente, több millióan nem is esznek. Az idehaza megtermelt méz kétharmadát exportálni kell. Az Agrárminisztérium, az Agrármarketing Centrum és az Országos Magyar Méhészeti Egyesület a mézfogyasztás, azon belül is a napraforgóméz népszerűsítésére egy hónapos kampányt hirdetett, amely egybe esik az Európai Mézes Reggeli kezdeményezéssel.

Péntek reggel a kiskunhalasi Szent József Katolikus Általános Iskola háromszáz diákját is mézkóstolóval vártárták a Halas és Környéke Méhészeti Egyesület tagjai. Dózsa Károly harmadik generációs méhész filmvetítéssel egybekötött előadást tartott a méhészkedés szépségeiről, a méhek csodálatos életéről a negyedik, hatodik és nyolcadik évfolyamos diákoknak. életét. Kucsó István igazgató arra hívta fel a tanulók figyelmét, hogy miért kell vigyázni a beporzókra az emberiség fennmaradásának érdekében.

Az egyhónapos magyarországi kampánynak több célja is van, többek között, hogy tudatosítsák az emberekben, hogy fajtamézek is vannak Magyarországon. Legalább 40 különféle virágból készítenek mézet: a magyarok leginkább az akác-, a vegyes virág- és a hársmézet ismerik, a napraforgómézet kevésbé. Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület emlékeztetett, hogy hazánkban a napraforgó a legnagyobb területen – több mint 600 ezer hektáron – tenyésző méhlegelő, ezért esett rá a választás a kampányban. A napraforgóméz rendkívül értékes, mégis méltánytalanul alulértékelt. A másik fő célja a kampánynak, hogy minél több szó essen arról, milyen hatása van a méznek az emberi szervezetre.