2023.07.22. 11:20

Napszúrás és hőguta: dr. Szabó István elárulja mire kell figyelni − podcast

A nyári kánikula az elmúlt napokban, hetekben szinte már állandósult. A hőségben viszont nem árt óvatosnak lenni, hiszen, ha túl sokáig tartózkodunk a napon azt nem csak a bőrünk érezheti meg, hanem az egész szervezetünk is. A témáról dr. Szabó Istvánnal, a Bács-Kiskun Vármegyei Oktatókórház Sürgősségi Betegellátó Osztály osztályvezető főorvosával beszélgettünk.

Orosz Fanni Flóra

Forrás: shutterstock.com / illusztráció

Ebben az időszakban gyakori jelenség a napszúrás és akár a hőguta is, ami nagyon könnyen kialakulhat, ha nem figyelünk a szervezetünk jelzéseire és néhány fontos apró szokásra, mint például a folyadékpótlás.

Dr. Szabó István tisztázza a napszúrás és a hőguta közötti különbségeket, elárulja a jellemző tüneteket, illetve megelőzési-és kezelési praktikákról is beszámol.

− Van ugye a napszúrás és a hőguta. Ez a két nagy dolog, amit az emberek általában megkülönböztetnek, aztán orvosilag nyilván van még ezer dolog. A napszúrás, amikor a fejünket nagyon sokáig éri a direkt nap. A fejen belül van az agyhártya, egyfajta steril agyhártyagyulladás alakul ki. Ennél egyértelműen a szédülés, fejfájás, hányinger van jelen, de akár hányás is lehet a következmény. Hőguta akkor van, ha valami komolyabb fizikai munkát végzünk a napon, akkor viszont az a baj, hogyha nagy fizikai munkát végzek a nagy melegben, akkor a szervezet ugye kimelegszik, ami már konkrétan izomproblémákkal, ugyanúgy a szédüléssel, zavartsággal, kimerüléssel, de izomgörcsökkel, akár epilepsziás rohamokkal is járhat.

A védekezéssel kapcsolatban dr. Szabó István a józan ész fontosságára hívta fel a figyelmet. − Én nem szoktam mondani, hogy 11 és 15 óra között ne tartózkodjunk napon, hiszen amikor tudunk, akkor megyünk. De ha azt érezzük, hogy a meleg nagyon-nagyon kellemetlen, és nem esik jól, akkor próbáljunk árnyékba, hűvösbe húzódni. Legrosszabb esetben is olyan sapkát hordjunk, ami véd a nap ellen. Ezenkívül a folyadékbevitel is fontos, ugye izzadással próbál a szervezet hőt leadni, hogy a saját belső hőmérsékletét szinten tartsa. Nem jó, hogyha olyan dezodorokat használunk, amik 48-72 órások, hiszen nem fogunk tudni izzadni, tehát hamarabb érjük el azt a hőmérsékletet, ami már rosszul esik a szervezetnek − fogalmazott a főorvos.

Hozzátette, ha már megtörtént a baj, akkor olyan vizet igyunk, amiben kicsit magasabb a nátriumtartalom. Ilyet azonban nehezen találunk, ezért egy kicsit jobban sózzuk az ételeinket ebben a meleg időszakban, de a cukros-sós víz is enyhítheti a panaszokat. Emellett hűvösben kell lenni, lefeküdni, kerülni a napsütést. Mindez segít abban, hogy a vérnyomás elkezdjen szépen rendeződni.

További részletek a hőség elleni küzdelemről az alábbi felvételen:

A cikkben szereplő podcast megtalálható a Baon.hu Youtube-csatornáján is.