kiskőrös

2021.03.15. 11:30

Görgei Artúr tevékenységét a határainkon túl is ismerik

Az 1848–49 forradalom és szabadságharc az az időszak, amelyhez három megemlékezés is kapcsolódik idehaza minden évben. A Kiskőrösön élő Krámer Iván alezredes, a korszak egyik ismert hazai relikvia- és dokumentumgyűjtője a hazai történelem egyik legjelentősebb korszakaként értékeli a másfél év történetét.

Barta Zsolt

Az egyik legszebb nemzeti ünnepünk a közeledő március 15. Ez az a nap, amely bevezeti a közel másfél évig tartó forradalmat és szabadságharcot. Emellett két másik olyan napot is számontartunk, amely fontos a nemzeti emlékezés szempontjából. Május 21-én Buda várának a visszafoglalása 1992-től a magyar honvédelem napja.

Katonai szempontból vitatható volt Buda elfoglalása 1849 tavaszán, mivel így az osztrák hadsereg kapott felkészülési lehetőséget

- mondta Krámer Iván gyűjtő, akivel a tavaszi ünnepünkkel kapcsolatos eseményekről beszélgettünk.

A Kiskőrösön élő nyugalmazott alezredes megjegyezte: egy ország akkor tudja magát a nagyvilágban elismertetni, ha a fővárosa a nemzet kezében van. Így a sikeres ostrom megvívása annak idején érthető szempont volt. Illetve ott van október 6., az aradi vértanúk napja, amely Kiskőrösön is fontos megemlékezés, kiállítással, könyvbemutatóval, neves történészek előadásaival egybekötött társasági esemény. A korszakról beszélgetve Krámer Iván hangsúlyozta: nem szabad elfelejteni, hogy a császári hadseregben tízezrével szolgáltak a magyarok, akik a kor színvonalának megfelelő katonai kiképzést kaptak. Ezek a fegyverforgatók adták 1848 nyarától a megalakuló honvédsereg vezetésének és állományának a jelentős részét.

Az a csoda, hogy néhány hónap alatt megszületett egy ütőképes, európai színvonalú hadsereg, részben ennek köszönhető a nyugalmazott főtiszt szerint. Ha nem így lett volna, akkor 1848 őszén – a pákozdi ütközetben – a császári túlerő könnyedén leverte volna a magyar forradalmat. Érdekességként említi meg, hogy két magyarországi születésű főtiszt állt szemben egymással a budai vár ostrománál 1849 májusában. Görgei Artúr tábornok az egyik oldalon, aki császári hadseregben szolgált korábban, és 1832–36 között a tullni katonai utászakadémia hallgatója volt. Ő a várat ostromló magyar sereg parancsnoka. A védősereget pedig Heinrich Hentzi von Arthurm vezérőrnagy vezette, aki Debrecenben született 1785-ben, egyike volt a legképzettebb birodalmi műszaki tiszteknek. A felesége Bertalan Eleonóra, Komárom főorvosának a lánya volt. (Hentzi, születése és családi kapcsolatai ellenére, szétlövette Pest egy részét az ostrom alatt.) Krámer Iván megemlítette, hogy a magyar tüzérek is a császári seregből váltak ki, és tanították be azokat a fiatalokat, akik alkották majd a később gyorsan megalakuló fegyvernem létszámát.

A téli hadjárat elejére közel ötezren szolgáltak tüzérként, és 250 lövege lehetett a honvédségnek, ez félezerre emelkedik a következő évben.

Az ágyúk kezeléséhez is magas szintű műszaki ismeretekre volt szüksége egy katonának. Ezt azért fontos hangsúlyozni, mert annak idején a lakosság több mint a fele analfabéta volt. Zseniális volt Gábor Áron őrnagy, aki a Székelyföldön szinte a semmiből gyártotta le az első ágyúkat. Később, a becslések szerint, 70 készülhetett el a tervei alapján. Talán nem voltak olyan tökéletesek, mint a császáriak eszközei, de működtek egy darabig.

Érdekes, hogy az erdélyi hadak parancsnoka, a lengyel származású Bem József tábornok is kiváló tüzér volt, az 1831-es lengyel szabadságharcban fantasztikus teljesítményt mutatott. Majd Erdély katonai parancsnoka, aki szinte az egész térséget felszabadítja, miközben sokszor kevesebb volt a katonája, mint az ellenségnek. Hogy kik voltak a legjobb tábornokok? Krámer Iván nehezen válaszol.

A nagy idők nagyszerű vezetőket termelnek ki, de szerinte két magyar tábornok van, akiknek a tevékenységét külföldön is oktatják. Az egyik Görgei Artúr, a másik Stromfeld Aurél (utóbbi az 1919-es felvidéki hadjárat parancsnoka). Görgei mögött ott álltak azok a tábornokok, akiket kivégeztek Aradon 1849. október 6-án.

A többségük viszonylag fiatal volt. A legfiatalabb 30 éves volt, a legidősebb 57 évet élt. De maga Görgei Artúr, akinek a cár kért külön kegyelmet, 31 évesen lett a magyar hadak főparancsnoka. Hogy mit tanult az osztrák hadvezetés a szabadságharcból? Már a következő évben a fogoly honvédtisztekkel megíratták a csaták történetét. Azaz arra voltak kíváncsiak, hogy a magyarok hogyan is látták az ütközeteket, és ők, az osztrákok miben hibáztak. Rengeteget tanultak, de a császárságot úgy kimerítette a magyar szabadságharc, hogy a következő két háború két legfontosabb csatáját a solferinóit és a königgrätzi ütközeteket elvesztette a birodalom. Részben ez vezetett el a kiegyezés időszakához, majd az idehaza csak Boldog Békeidők korszakának nevezett évtizedekhez, mondta Krámer Iván.

Krámer Iván az egyik legjelentősebb 1848–49-es gyűjteménnyel rendelkezik az országban
Fotó: Munkatársunktól

A különleges korszak feldolgozása nem ért véget

A forradalom és szabadságharchoz kapcsolódó korszaknak lehet a legnagyobb irodalma, véli Krámer Iván. Nyilván, ahogy közeledünk napjainkhoz, egyre több kallódó forrás, dokumentum kerül napvilágra. A témával kapcsolatos írások, elemzések folyamatosan szaporodnak több mint 173 éve. A nyugalmazott főtiszt 1972 óta gyűjti a dokumentumokat, kiadványokat. Krámer Iván nyolcezer kötetes könyvtárából háromezer anyag foglalkozik a forradalom és szabadságharc korszakával. Ezenkívül külön Petőfi Sándor életútjával kapcsolatos tematikájú könyvek alkotják a gyűjtemény meghatározó részét. Amikor nyugdíjaztatása előtt a minisztériumban dolgozott, akkor egyebek mellett részt vett a 154 honvédportrét tartalmazó Negyvennyolcas honvédportrék című album kiadásának a munkájában. Az 1992-es kiadásakor a fennmaradt honvédportrék közül 89 ábrázoltnak volt ismert a neve, közülük 77-nek a nevét Plohn József fotográfus írta rá az üveglemez-negatívok szélére. Azóta a folyamatos kutatások az eddig ismeretlenek közül néhány honvéd kilétét derítette ki, jelenleg 59 honvéd nevét nem ismerik. A fotográfus 1894–95-ben és 1905-ben készített a még élő honvédekről portékat.

 

Ezek is érdekelhetik