Bács-Kiskunban is bárki csatlakozhat a fülesbaglyok számlálásához

Az erdei fülesbaglyok különleges viselkedése, hogy a téli időszakban csapatosan keresik fel a települések, különösen az agrárterületek falvainak és városainak belterületeit. Egy-egy ilyen telelőhelyen többnyire néhány vagy néhány tucat egyed látható. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a lakosság bevonásával országos, évenként megismételt telelőhely-felmérést hirdet, melyben bárki részt vehet. Az egyesület az egyéni megfigyelők, családok, baráti társaságok mellett óvodák, általános és középiskolák részvételére is számít.

Az országosan összehangolt, egy időben végzett szinkronszámlálás idén január 29-től február 1-ig tart – adta hírül honlapján a természetvédelmi egyesület. Mint írják, az adatok rögzítésére és beküldésére két lehetőség áll rendelkezésre, melyek a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján érhetők el.

Az egyesület tájékoztatójából az is kiderül, hogy a beküldött adatokból készül egy éves összesítés, illetve minden információ bekerül az országos Madáratlasz Program adatbázisába, ami pedig részét képezi egy európai MAP-összesítésnek. A természetvédelmi egyesület arra is felhívja a figyelmet, hogy a megismételt számolásoknak köszönhetően évről évre bővülő adatsorokból sok következtetés vonható le. Ezek közül az egyik legsokatmondóbb, a hazai agrárgazdaságot érintő legfontosabb ilyen információ a baglyok által elpusztított kis rágcsálók csillagászati száma lehet. Figyelembe véve egy-egy erdei fülesbagoly naponta átlagosan 2,5 egér- vagy mezei­pocok-méretű zsákmányállat-igényét, kicsivel több mint három téli hónap 100 napos telelési időszakával számolva, a felmérések alapján biztosan Magyarországon tartózkodó mintegy

16.000 bagoly legalább 4 millió 20 ezer 500 példány mezőgazdasági kárt is okozó rágcsálót pusztít el egy télen.

A baglyok jelenléte tehát gazdasági, környezet- és természetvédelmi, humán-egészségvédelmi szempontból is rendkívül hasznos, ezért védelmük a település, a térség, az ország egész lakosságának érdeke – hangsúlyozzák a szakemberek.

Az MME arra is felhívja a figyelmet, hogy a telelő erdei fülesbaglyok lakossági felmérése kettős célt szolgál. Egyrészt az adatközlők szélesebb köre sokkal pontosabb országos információkat szolgáltathat a jelenség területi eloszlásáról és nagyságrendjéről, mintha a felmérést csak hivatásos szakemberek végeznék. Másrészt tájékoztatja is az embereket erről a különleges állati viselkedésről, arra buzdítva gyerekeket és felnőtteket, hogy még több időt a szabadban töltve, természetvédelmileg is hasznos önkéntes munkát végezve, közösen tegyünk hazánk gazdag madárvilágának védelme érdekében. Az MME az egyéni megfigyelők, családok, baráti társaságok mellett óvodák, általános és középiskolák csoportjainak részvételére is számít, amelynek tagjai a napi sétájuk, órai és szakköri munka keretében, a pedagógus segítségével vagy önállóan mérhetik fel a baglyokat, így gyakorolva az elektronikus eszközök, az okostelefon és az internet együttes terepi hasz­nálatát is.

Ha valakinek kérdése van a bagoly-szinkronszámlálással kapcsolatban, az az [email protected] e-mail-címen teheti meg.

Hazánk leggyakoribb bagolyfaja

Az erdei fülesbagoly Magyarországon rendszeresen fészkel, nem vonul. A Dunántúlon és az Alföldön egyaránt elterjedt, a leggyakoribb bagolyfaj. Közepes nagyságú bagoly, testhossza 35–40 centiméter, szárnyfesztávolsága 90–100 centiméter, testtömege 220–435 gramm közötti. Jól látható tollfülekkel és nagy, narancsvörös szemekkel rendelkezik. A hím, a tojó és a fiatalok hasonló színezetűek. Ragadozó madár, 2020-ban az év madarának választották. Védett, természetvédelmi eszmei értéke 50 ezer forint.

Képünk illusztráció.