Közel harminc évig vezette a települést Oroszi István

Huszonhét évig vezette a közel 1300 fős települést Oroszi István társadalmi polgármesterként. A legutolsó fizetése nettó 135 ezer forint volt. Mint mondta, sosem gondolt arra, hogy főállású legyen. A faluban a testületi tagok nem kaptak pénzt a munkájukért. Hogy mennyi maradt így a közös kasszában? A korábbi polgármester azt mondja, hatvanmilliós tartaléka van a falunak, ezen kívül befektetési jegyekben is komoly értéket tartanak számon.

– Hogy miért nem lettem főállású polgármester? A családom világ életében gazdálkodott. A testvérem és a 81 éves édesapám a családi birtokon dolgozik. Eszembe sem jutott, hogy főállású legyek. A családi gazdaságunknak szüksége van a munkámra. A gazdaságot ugyanis működőképesebbé kell tenni. Annak idején nem hittem volna, hogy 27 évig tart majd a polgármesterségem. Mindig csak a következő választásig gondolkoztam. Az életformámba nem fért bele, hogy reggel nyolcra járjak munkába és délután is a hivatalban legyek. A falut vezetni komoly kihívás volt, de az önkormányzat munkatársaival mindig jó kapcsolatom volt, a stratégiai dolgokat megbeszélte a falu vezetése, a szakapparátusi munkát pedig jól végezték a hivatali dolgozók – mondta Oroszi István.

– A 2014-es választás után éreztem, hogy be kell fejeznem. Ehhez az is kellett, hogy olyan ember legyen az utódom, aki hasonlóan gondolkozik, és viszi majd a falu ügyeit. Ő Petz János, aki most az új polgármester. Három éve tudom, hogy őt fogom támogatni – tette hozzá.

Elmondása szerint jól döntött, amikor távozott, mert reggelente nincs olyan késztetése, hogy bemenjen a polgármesteri hivatalba és rákérdezzen az ügyekre.

– Huszonhét év elegendő volt erre, nem hiányzik ez a munka – felelte.

A leköszönő polgármester három megnyert pályázatot hagy utódjára. Felújítják a falu óvodáját, kialakítanak két gyalogátkelőhelyet a településen, és egy új bölcsődét is megnyitnak. Itt hét gyermek kap ellátást. A település fejlődéséről Oroszi István elmondta:

– Nem végeztünk világra szóló munkát, viszont a település folyamatosan gyarapodott. Például a ’90-es években a lakosok legsürgősebb igényeit próbálták teljesíteni. Ezek között az utcák aszfaltozása volt az egyik fő kérés. Ezt követően az intézmények korszerűsítése, a járdák építése történt meg. Amikor beléptünk az Európai Unióba és jöttek a pályázatok, akkor viszonylag nagy, több tízmilliós összegekre lehetett pályázni. A kultúrház és az egészségház felújítása is ekkor történt meg.

– A kultúrházat és a könyvtárat egybeépítették, így született meg egy nagyobb intézmény. Azt, hogy mennyi érték épült fel a faluban, nehéz számszerűsíteni. Sok száz milliós összegről lehet szó. De ami fontos, hogy folyamatosan fejlődött a település – mondta Oroszi Isván.

Megbecsülik a vállalkozókat

Páhiban sosem volt kiugróan magas a munkanélküliség. A településen működő cégek sokaknak adnak munkát, viszont nem kevesen ingáznak Kecskemét és Kiskőrös között.

– Tudjuk, hogy külső vállalkozót nehéz egy ilyen faluba behozni. Ezért gondoltuk azt, hogy aki itt van, azt becsüljük meg még inkább, ezért a filozófiánk a következő volt: amikor a falu beruházás előtt állt és pénzre volt szüksége, akkor felemeltük abban az évben az iparűzési adót. Amikor nem volt szükség forrásokra, akkor lecsökkentettük az adó mértékét. Az 1,3 százalékos szint volt a csúcs, és 0,7 százalék volt a legalacsonyabb érték. Ezzel is jeleztük a vállalkozóinknak, hogy kérjük a segítségüket, de meg is becsüljük őket – mondta Oroszi István.