2019.11.22. 19:10
Hiánypótló kötetet mutattak be Solton az egyházközségről
Új helytörténeti kiadvánnyal gazdagodott a település, mivel a napokban megjelent a Fejezetek a Solti Református Egyházközség történetéből című könyv. Szerzője és szerkesztője Farkas Gáborné Ari, Solton élő okleveles történelem szakos bölcsész, gyakorló középiskolai tanár. A könyv kiadója a Solti Református Egyházközség.
A hiánypótló kötet bemutatójára a Vécsey Károly városi könyvtárban került sor, nagyszámú érdeklődő előtt. Váradi Péter, a Solti Református Egyházközség lelkésze megnyitóbeszédében mondott köszönetet az elvégzett munkáért. Ezt követően Farkas Gáborné Ari, a könyv szerzője beszélt arról, hogy miként, milyen indíttatásból kezdődött el öt évvel ezelőtt a munka, amely a könyv megszületését eredményezte.
– A Solti Trianon Társaság felkérésére tartottam a református templomban előadást, amikor kifele menet megláttam azt az időkapszulát, amelyet a templom abban az időben folyó felújításakor hoztak le a toronyból. Számomra, mint történész számára ez egy kincs volt és felkeltette az érdeklődésemet. Átbeszélve a helyzetet nagytiszteletű Váradi Péter lelkész úrral, megállapodtunk abban, hogy elkezdem a Solti Református Egyházközség történetét feldolgozni – beszélt a kezdetekről a szerző.
A könyv az európai reformáció kialakulásával kezdődik, majd áttekintést ad a magyarországi reformáció terjedéséről. Ezt követően áttérve a Solti Református Egyházmegyére, annak 1563. évi megalakulásától – amikortól már tevékeny hitélet volt Solton – 1900-ig, fejezetekben dolgozza fel az egyházmegye történetét. A solti egyházközség 1626-os megalakulásával kezdődő gazdag anyagban pontos felsorolásban megtalálhatók a solti egyház gondnokai, segédlelkészei és lelkészei rövid életút-leírással, név szerint, időrendben.
Az első fából készült templom bemutatásától eljutunk a ma is meglévő kőtemplomig. A harangok, az óra és a templomi orgona történetét is tartalmazza a tanulmány, illetve annak az időkapszulának a toronyra történő felhelyezését is, amely a könyv megírására sarkallta a szerzőt. Ezeken kívül beszámolót kap az olvasó a református iskoláról is, amelyet 1756-ban kezdtek el a templom mellett felépíteni, valamint a kiadványban a szerző megörökítette a tanítói és a tanulói létszámokat is. Különlegességként említhető az, hogy Solton 1869-ben már volt kisdedóvó, mai szóhasználattal óvoda, ennek is megtalálta írásos dokumentumait a szerző. A kötet végén több eredeti dokumentum fényképe látható.
Fotó: Lencsés P. Anna / Petőfi Népe
A Farkas Gáborné tervezi a második kötet megírását is, amelyben 1900-tól napjainkig szeretné feldolgozni a solti egyházközség múltját, történéseit.
– Sok segítőm volt az elmúlt évek alatt, akik mellettem álltak és sokban hozzájárultak ahhoz, hogy ez a könyv elkészült. A tanulmánnyal célom volt, hogy kifejezzem tiszteletemet a soltiak felé, akik hosszú évszázadokon keresztül meg tudták őrizni gyülekezetüket. Minden adatot hiteles forrásból vettem, történészszemmel értékeltem azokat, nem kívántam hitvitákba bocsátkozni és nem szerettem volna állást foglalni egyik egyházi felekezet mellett sem. Munkám során kincseket találtam, remélem, az olvasóknak is azok lesznek, miután megismerik könyvem tartalmát – foglalta össze gondolatait a könyv szerzője, Farkas Gáborné Ari.
Üstökös csillag a solti református templom tornyán
A város templomát a református hagyományoktól eltérően nem betlehemi csillag vagy kakas díszíti. A torony csúcsán egy kovácsoltvas csillagmotívum látható. Ez a motívum a torony 1769-es építésének évében látható fényes üstökös emlékét őrzi, amelyet a francia csillagász, Charles Messier fedezett fel, és szabad szemmel is látható volt az égbolton az építés évének augusztusában és szeptemberében is.
