Biztonságosabb lett a túzokok élőhelye a Felső-Kiskunságban

A madárvilágot fenyegető legsúlyosabb veszélyek egyike a villamos légkábelekkel való ütközés, vagy az áramütés miatt bekövetkezett pusztulás. A becslések szerint ennek hazánkban évente akár 30-100 ezer madár is áldozatul eshet. Az elhullott madarak természetvédelmi értéke meghaladhatja az 1 milliárd forintot. A probléma felszámolása végett jött létre 2008-ban az Akadálymentes Égbolt megállapodás, melynek aláírói között szerepel a természetvédelemért felelős agrártárca, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület és az áramszolgáltató oldal valamennyi jelentős képviselője. Tavaly a felek tizenkét pontban fogalmazták meg legfontosabb vállalásaikat, ezek egyike, hogy az E.ON vállalatcsoport, az ELMŰ-ÉMÁSZ Zrt. és a Nemzeti Közművek ZRT. vállalja, hogy a működési területén fekvő kiemelt túzok élőhelyek legkritikusabb vezetékszakaszait három év leforgása alatt földkábelre cseréli.

– Az első szakasz a Felső-Kiskunságban készült el, az NKM Nemzeti Közművek Zrt. 17,3 kilométeres légvezetéket cserélt földkábelre a túzokok élőhelyén. A tervek szerint összesen 34,8 kilométernyi légvezeték kerül majd föld alá a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága területén. A közeljövőben több középfeszültségű hálózta átalakítására is sor kerül a hazai túzokok élőhelyein, az ELMŰ-ÉMÁSZ 25, az E.ON 50 kilométernyi szakaszt vállalt magára. Így nem csak a kiskunsági, hanem a dévaványai és a kis-alföldi túzokok is nagyobb biztonságban kerülnek a következő években. A légvezetékek eltűnése nem csak a túzokok, hanem más madarak életesélyeit is növeli – emelte ki beszédében Dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes.

Ez idáig 3446 kilométer hosszú vezetékszakaszon történt meg az oszlopfejek szigetelése, 120 kilométernyi légkábelt cseréltek le földkábelre, illetve 2724, az ütközések elkerülésére szolgáló eszközt helyeztek ki a szakemberek országszerte.

– A légvezetékek földkábelre történő cseréje természet- és tájvédelmi szempontból hatékony eljárásnak számít, ám magas költségigénye miatt, az országot behálózó, csaknem 60 ezer kilométeres szabadvezeték-hálózatnak csak a töredékén alkalmazható ez a megoldás. A szabadvezetékek veszélyességét azonban nem csak túzokok élőhelyein kell csökkenteni. Fontos, hogy az áramszolgáltatók építsék be, vegyék figyelembe a madárvédelmi szempontokat az ütemezett felújításoknál, illetve új vezetékszakaszok kiépítésekor is. Az Akadálymentes Égbolt megállapodás aláírása óta eltelt időszakban számos nehézséggel kellett szembenéznünk. Ma már tudjuk, hogy 2020-ig nem tudjuk a madarakra veszélyes összes vezetékszakaszt átalakítani, viszont büszkék lehetünk rá, hogy hazánk nemzetközi összehasonlításban élen jár – hangsúlyozta Dr. Nagy István agrárminiszter.

A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság működési területén, Tatárszentgyörgy és Kunpeszér térségében év végére közel 35 kilométer hosszan teljesen elkészül a madarak számára biztonságos földkábel, amely megvédi a túzokokat a vezetékek okozta sérülésektől.