Régészeti ritkaságokat találtak Bokod határában

A Sole-Mizo Zrt. bácsbokodi üzemének területére tervezett szennyvíztisztító telep megépítése előtt, mintegy ötezer négyzetméteren régészeti feltárást végeznek. A munkálatok során a Kecskeméti Katona József Múzeum régészei különféle korszakok leleteire bukkantak.

Az ásatás közel két hete kezdődött és várhatóan a jövő héten ér véget. Szerencséjük volt a régészeknek, mert az időjárás eddig nem nehezítette a munkájukat, a főként száraz és napos időben jól tudtak haladni a feltárással.

– A legkorábbi leletek a bronzkorból származnak. Ezek hulladéktároló gödrök, melyekből állatcsontok és kézzel formált kerámiák kerültek elő. Emellett az iráni eredetű szarmata népcsoport településrészlete is megfigyelhető itt, melyre az élelem- vagy gabonatároló vermek utalnak, amiket később másodlagosan hulladéklerakóként használtak. Hozzájuk köthetők a kültéri kemencék is. Ezt onnan tudjuk, hogy a kemencéjük sütőfelülete alatt a rájuk jellemző szürke és vörös gyorskorongolt kerámiából kirakott réteget tudtunk megfigyelni – mondta Lukács Nikoletta ásatásvezető.

Egy kisgyermek maradványait is megtalálták

A több ezer négyzetméternyi feltárás során az egyik bronzkori gödörben öt-hat éves kisgyermek maradványait is megtalálták a régészek.

– Feltételezhetően ezt a vermet hulladéktárolásra használták. Az itt talált csontváz helyzetéből egyértelműen látszott, hogy nem eltemették, hanem beledobták, ugyanis a test teljesen idomult, hozzásimult a verem alakjához és hason feküdt. Nem lehet tudni, hogy miért kerülhetett oda – árulta el Lukács Nikoletta.

Az ásatás során Árpád-kori régészeti jelenségeket is találtak, Bácsbokodon azonban nem ez az első lelet ebből a korszakból.

– Már az 1880-as években feltártak egy Árpád-­kori temetőt az ásatás helyétől északra. Akkoriban már sejtették, hogy délebbre maga a település található, a feltárás pedig azt bizonyítja, hogy itt valóban egy falu volt. Erre a kemencével ellátott, földbe mélyített házak maradványai utalnak. Valószínűleg az egész dombot fel kellene tárni ahhoz, hogy a teljes településszerkezetet meg tudjuk figyelni – mondta Lukács Nikoletta.

A török épület igazi ritkaság

Igazi ritkaságnak számít a bácsbokodi területen feltárt török épület.

– Valószínűleg ez a kéthelyiséges épülettípus már inkább a középkorban volt jellemző. A bejárat, a tetőtartó oszlopok és a középen elhelyezett kemence nyomai is jól kivehetők voltak. Olyan kerámiaanyagot, például balkáni eredetű sütőharangot tartalmaz a kemence, ami a törökökkel jött be újra a magyar királyság területére. Azért nagyon különleges ez a feltárás, mert török kori régészeti leleteket inkább királyi központokból és várakból ismerünk, falusias környezetben eddig nagyon kevés helyen tudtuk megfigyelni – részletezte az ásatásvezető.