A református gimnáziumot 25 éve kapták vissza

Az első írásos említés az iskoláról a „Schola Reformata Halasiensis”-ről a debreceni akadémikusok anyakönyvében található, mely megemlíti, hogy 1660-ban Selymeri János érkezett igazgatónak Halasra. Az iskola töretlenül fejlődött a török kiűzetését követő viharok között is, s az 1772-ből fennmaradt számadatok szerint 4 tanító és 116 tanuló volt. Tekintélyes létszám ez, különösen annak fényében, hogy ebben a korban a gimnáziumok tanulóinak száma általában száz fő alatt volt.

Három időszakot ölel fel a gimnázium története, amelyről kiállítás is nyílt az iskolában a diákok gondozásában. Az első az alapítástól az államosításig, a második időszak 1948 és 1993 közé esik, a harmadik pedig a 25 évvel ezelőtti újraindulástól mostanáig. A negyedszázados jubileum alkalmából tartott hálaadó istentiszteleten a korábban 18 éven át Halason szolgáló Mikesi Károly nyugalmazott kecskeméti református lelkész prédikált. A gimnázium visszavételében komoly szerepe volt a néhai Nagy István akkori református lelkésznek, aki később a Nagykőrösi Hitoktató Főiskola rektora lett és a néhai Hegedűs Lóránt református püspöknek, valamint Mikesi Károly nyugalmazott református lelkésznek.

A hálaadó istentiszteleten köszöntötte a halasi református gyülekezetet Bányai Gábor országgyűlési képviselő is, aki azt hangoztatta, hogy a rendszerváltás utáni években nagy bátorság és igazi hazafias cselekedet volt a református gimnázium újbóli elindítása. Végső István történész, az újrainduló református gimnázium egyik egykori diákja emlékezett és mondott köszönetet tanulótársai nevében.

Az istentiszteleten megemlékeztek Szilády Áron halasi egyház- és iskolaépítő lelkészről is, aki 178 éve, november 3-án született Sárváron, valamint a Szilády Áron Társaság ugyancsak negyed századdal ezelőtti megalakulásáról is. Az istentiszteletet követően megkoszorúzták Szilády Áron templom előtti mellszobrát.