Új időszámítás kezdődött a várossá válással Lajosmizsén

Kürtjüket fújva vonultak be a Jász-Kun Hagyományőrző Íjász Egyesület tagjai szombaton a lajosmizsei Polyák Imre sportcsarnokba, ezzel a felütéssel kezdődött a már negyedik testvérvárosi találkozó. Majd következtek a testvértelepülések delegáció, a felsőlajosi küldöttséget Juhász Gyula polgármester, a vajdasági Palicsról érkezett csoportot Dobó Márta polgármester asszony vezette, míg a jászberényi vendégek Nagy András humánerőforrás bizottsági elnökkel az élen foglalták el helyüket. A jászok legszentebb kincsének, egy jászkürtnek a másolatát pedig Ézsiás Barnabás jászkapitány hozta, majd Borbás Ferenc regnáló jászkapitánnyal közösen átadták Basky András lajosmizsei polgármesternek.

Az idei Lajosmizsei Napoknak különös jelentőséget és rangot kölcsönzött a tény, hogy a település éppen huszonöt éve lett nagyközségből város. Az ünnepségen Lajosmizse és Felsőlajos polgármestere a jó kapcsolat szentesítésére testvér-települési szerződést írt alá.

– Bizonyára többen vagyunk, akik szívesen emlékezünk a városavató ünnepségre. Nem a váratlan nagy havazás miatt, hanem mert bennünk volt a lelkesedés, hogy Lajosmizse életében új időszámítás kezdődhet. Úgy éreztük, a városi rang kötelez, együtt nagy dolgokra leszünk képesek – mondta köszöntő beszédében Basky András, hozzátéve: negyedszázad elteltével szembeötlő változáson ment keresztül a városkép. A polgármester hangsúlyozta azt is, a mezőgazdaság továbbra is meghatározó a helyiek életében, de fejlődésükhöz jelentősen hozzájárult az ipar gyors felfutása is.

Új városháza, művelődési ház és könyvtár, bölcsőde, új három csoportos óvoda, Lázár Bence Labdarúgó Sportcentrum, helytörténeti gyűjtemény – ezek az elmúlt huszonöt év legfőbb eredményei, míg a jövő célkitűzései között szerepel egy tóparti szabadidőközpont, új iskola vagy éppen kormányablak.

Basky András kijelentette: beruházásaikhoz az utóbbi években jelentős segítséget kaptak a kormánytól, például egy 400 millió forintos projekt révén utakat, járdákat tudtak építeni, és szintén egy támogatásnak köszönhetően a mizsei családok mentesültek a szennyvízcsatornázáshoz kapcsolódó 250 ezer forintos önerő megfizetése alól.

– A középkor óta ismerjük a mondást: a városi levegő szabaddá tesz. De mi is lenne a szabadság? Elsősorban lehetőség, a választás és a döntés szabadsága, de mégis, több ennél. Bármik lehetünk, rajtunk múlik, mit őrzünk meg a múltból, és mit kívánunk átadni a jövőnek. Szabadság az, hogy a magunk emberségéből dolgozva előre juthatunk, hogy dönthetünk a jó mellett, és igent mondhatunk saját közösségeink megerősítésére is. A szabadság azonban a lehetőségek életre váltásához szükséges munkával és felelősséggel is jár. Lajosmizsén a rendszerváltozást követően vállalták ezt a felelősséget, és életre váltották a lehetőséget. Mindig azokat, amelyek éppen adódtak, amelyeket az ország gazdasági állapota és a mindenkori politika felkínált, és e keretek között maradva nem is terjeszkedtek túl a határokon – mondta ünnepi beszédében Gulyás Gergely, aki kiemelte: Lajosmizse azon kevés települések közé tartozott, amelynek sikerült az adósságcsapdát elkerülnie.

A miniszterelnökséget vezető miniszter szerint 2010-től Lajosmizsén nemcsak utakat aszfaltoztak, fűtést korszerűsítettek, hanem ami ennél is fontosabb, egy közösség épült.

– Amikor óvodákat, iskolákat korszerűsítenek, amikor sportpálya, sportcsarnok épül, amikor műemlékek újulnak meg, nemcsak a jelen lesz könnyebb, hanem a jövő számára is új utak nyílnak meg – tette hozzá a miniszter.

Mizsei expo a sportcsarnokban

A lajosmizsei sportcsarnok három napra kiállító térré vált, ahol nemcsak a helyi termelők, gazdák mutathatják be terményeiket, termékeiket, és cégek a tevékenységüket, hanem mizsei művészek alkotásai is megtekinthetők.