Színes papír zsebkendőkkel álmodik Norbert

– Úgy indult az egész, hogy egyszer munka közben nem volt időm bemenni a boltba papír zsebkendőért. Megbíztam vele egy kollégámat, aki meglepett egy csomag százdollárossal, persze zsebkendő formájában – meséli Norbert. – Annyira rácsodálkoztam, hogy egyáltalán léteznek mintás zsepik, és nem csak snassz fehérek, hogy elkezdtem gyűjteni őket. Eleinte bárhol jártam, mindenütt találtam újabb és újabb mintájú zsebkendőket. Később már csak olyanokra bukkantam, amik nekem is voltak, így mást kellett kitalálni. Hamar elterjedt az ismerőseim között, hogy a színes zsebkendők a gyengéim, és bárki, bárhova utazott külföldre, attól egy-két csomag zsebkendőt kaptam ajándékba. Az évek során össze is gyűlt vagy 300 darab. Édesanyám nem hitte el, hogy fiú létemre ezeket gyűjtöm. Egyszer mindet szétosztogatta, elajándékozta. Nem adtam fel, öt éve újra elkezdtem a gyűjtést.

– Hogy lett magyar rekorder?

– Jelentkeztem a Magyar Rekordok Egyesületénél, mint a legnagyobb hazai papírzsebkendő-gyűjtemény birtokosa. Ilyen rekordot eddig még senki nem jegyeztetett be, így bekerültem a Magyar Rekordok adatbázisába. Az egyesületi elnöknek személyesen mutattam be a gyűjteményemet, legalább 650-féle, különböző mintájú és nyomatú papír zsebkendőt. Azóta tovább bővült a kollekció, most körülbelül 750-féle zsebkendőm van.

– Mi a terve velük?

– Szeretnék bekerülni a világ legnagyobb rekordgyűjteményébe. Tíz éve minden évben átlapozom a frissen megjelent Guinness Rekordok Könyvét, de papírzsebkendő-gyűjtő még nem szerepelt benne. A Magyar Rekordok Egyesületénél azt a tanácsot kaptam, hogy bővítsem ezerdarabosra a kollekciót, amivel már érdemes lehet megpályázni a nemzetközileg is elismert, hitelesített rekordot. Ezt meg lehet tenni írásban vagy Londonban, személyesen. Amint meglesz az ezer darab zsebkendőm, bejegyeztetek még egy magyar rekordot, aztán felülök egy repülőgépre, és irány Anglia!

– Mindegyik zsebkendőt megtartja?

– Dehogy! Nem is férnénk tőlük a lakásban. Minden csomagból két-két zsebkendőt veszek leltárba és rakom el gondosan egy bőröndbe. A többit legtöbbször elajándékozom: óvodáknak, árvaházaknak, versenyek különdíjasainak. Legutóbb a Máltai Szeretetszolgálat kecskeméti szervezetének vittem 400 zsebkendőt. Úgy tapasztalom, ennek örülnek úgy a gyerekek, mint a felnőttek. A gyártók szép, érdekes, néha meghökkentő mintákat nyomnak a zsebkendőkre. Kilenc kategóriába sorolom őket: állatos, virágos, karácsonyi, mikulásos, gyümölcsös, növényes, divat/parfüm, szíves. Amelyik egyik csoportba sem passzol, az az egyéb kategóriába kerül. Utóbbiban van például gombostűs, hangszeres, városképes, feliratos, mesefigurás, pöttyös, kötött mintás, monogramos, cégemblémás.

– Találkozott már hazai gyártókkal?

– Nem, de egy-két forgalmazót már találtam. Velük felveszem a kapcsolatot, hogy bővítsem a gyűjteményt. Azt is tervezem, hogy külföldi gyártóktól rendelek újabb és újabb fajta zsebkendőket.

– Szerepelt már kiállításon?

– Salgótarjánban több alkalommal is, Kecskeméten eddig még nem volt iránta érdeklődés. Bejártam az ismert kiállítóhelyeket, de sehol nem láttak benne fantáziát. Pedig vittem volna szívesen, hogy mások is lássák a gyűjteményemet.

Jótékonyságra is van ideje

Rácz Norbert szívesen segít olyanoknak, akik valamiben szükséget szenvednek. Évek óta önkéntesként dolgozik Böjte Csaba torockói gyermekotthonában. Egy összeszokott salgótarjáni csoporttal kelnek útra és töltenek egy-egy hetet a Kis Szent Teréz Gyermekotthonban. Festenek, fát vágnak, rendbe teszik az udvart, a nők mosnak, takarítanak. Emellett adományokat is visznek az intézménynek, elsősorban tartós élelmiszert. Norbert már Kecskeméten is megtalálta a módját az önkénteskedésnek. A Magyar Máltai Szeretetszolgálatnál az ünnepek előtt két napig segített: rendszerezte, dobozolta a beérkezett adományokat.