Az őszi–téli hónapok megunhatatlan kedvence a sütőtök, ezeket kell tudni róla

1. A legismertebb sütőtökfajták:

Nagydobosi: Nagy, lapított gömb alakú, erősen bordázott, szürkés héjú kabaktermése többnyire 5-10 kilogrammot nyom, de óriás példányok is teremnek. Akkor szedik, amikor a dér már megcsípte. Ilyenkor a legfinomabb az íze, amely kissé édeskés. Kemény, 4-5 centiméter vastag narancssárga húsa minden tökös ételhez kiváló – írja a mindmegette.hu.

Kanadai, más néven sonkatök: A 2-4 kilogrammos, megnyúlt körte alakú, sima héjú termés húsa élénk narancssárga színű. A hazai fajtákhoz képest kevésbé karakteres, kissé vizes ízű. Jó alap lehet leves, saláta, ivólé és főzelék készítéséhez.

Hokkaidó-tök: A Hokkaidó szigetéről elnevezett hagyma alakú, harsány narancsszínű japán fajta jellemzően kisméretű, de elérheti az 5 kilogrammot. Intenzív, édes íze van, és ehető a héja. Sütésre, krémlevesnek, pürének is alkalmas, továbbá kiválóan tölthető.

2. Így ismerhetjük fel, hogy érett-e! 

Az érett sütőtöknek száraz a kocsánya, kemény a héja, és ütögetésre kongó hangot ad. Ne vegyük meg, ha zöld a kocsánya vagy ha körömmel be tudjuk nyomni a héját! Csak ép héjú, benyomódásoktól mentes példányt vásároljunk! Szeleteltből olyan darabot válaszunk, amelyiknek erőteljes narancssárga a színe és legalább 2-3 centiméter vastag, tömör a húsa!

3. Így tároljuk a sütőtököt!

Az egész termést szobahőmérsékleten tarthatjuk 1-2 hétig. Miután a héja kissé összeszáradt, vigyük át egy 10-13 fokos helyiségbe, ahol további minimum 3 hónapig tárolhatjuk. A megkezdett, majd a vágási felületén folpakkal letakarva a hűtőbe tett tököt 1 héten belül, a folpakba csomagolt tökszeleteket 3 napon belül használjuk fel!

4. Így hámozzuk meg! 

A sütőtökös ételek elkészítése előtt a tök héját – a Hokkaidó fajta kivételével – minden esetben el kell távolítani. Először vágjuk félbe a termést egy éles konyhakéssel. Ezután evőkanállal kaparjuk ki a magokat (ne dobjuk ki!) és a rostos részt. A kivájt részeket fektessük vágódeszkára, majd késsel vagy zöldséghámozóval vágjuk le róluk a héjat.

5. Így fagyasszuk le nyersen!  

A meghámozott és tetszőlegesen feldarabolt tökbelet adagonként csomagoljuk mélyhűtőtasakba vagy műanyag dobozba. A hámozást nem igénylő Hokkaidó-tököt feldarabolás előtt mossuk le meleg vízzel. Ne felejtsük el ráírni a fagyasztás dátumát a csomagolásra!

6. Így fagyasszuk le pürésítve! 

Püréhez a Hokkaidó-tököt is ajánlott meghámozni. A kisebb darabokra vágott vagy felkockázott tökbelet szórjuk egy 2-3 centiméter magasan vízzel töltött edénybe, és párold puhára körülbelül 20 perc alatt. Turmixoljuk össze botmixerrel, hagyd kihűlni, majd bedobozolva és dátummal ellátva tegyük a mélyhűtőbe. Bármikor készíthetünk belőle egy isteni krémlevest.

7. Etarthatóság és kiolvasztás

Akár feldarabolva, akár pürésítve fagyasszuk le, a sütőtök 3-4 hónapig eláll a mélyhűtőben. A feldaraboltat kiolvasztás nélkül elkezdhetjük sütni. A pürét is csak addig pihentessük szobahőmérsékleten, amíg magától az edénybe csusszan a csomagolásából.

Jó tanács:Hagyatkozzunk az orrunkra! Ha egy régebben lefagyasztott adagnak dohos szaga van, azt akkor is ki kell dobni, ha a dátum szerint még jó.

8. Így szárítsuk meg a tökmagot!

Még frissen mossuk le róla a rostokat, majd csepegtessük le, és egy rétegben oszlassuk el sütőpapírral leterített vagy olajjal kikent tepsiben. Toljuk be a 180-200 fokra előmelegített sütőbe 20 percre, és félidőben forgassuk át. A leírtak szerint vagy otthoni aszalógépben megszárított tökmagot hűvös és száraz helyen hosszú ideig tárolhatjuk egy légmentesen zárható dobozban.

9. Így készítsünk pirított tökmagot!

A héjából kiszabadított szárított tökmagot szórjuk egy száraz, tapadásmentes serpenyőbe. Közepes tűzön kezdjük el melegíteni, és közben folyamatosan kevergessük fakanállal 3-4 percig, hogy egyenletesen pörkölődjön. Amint megérezzük az illatát, kapjuk le a tűzről és öntsük ki tálba, vagy a még forró serpenyőben keverjük össze például tengeri sóval, paprikával, esetleg karamellizáljuk fahéjas cukorral. A pirított tökmag egészséges nassolnivaló, kitűnő pestóba, müzlihez és granolához, továbbá sütési hozzávalóként (például kenyérhez, pogácsához) vagy saláták és krémlevesek gazdagítására, díszítésére.