Gazdaság

2015.08.18. 15:17

Európai uniós pénzesőre vár a magyar agrárvilág

A kecskeméti városházán hétfőn délelőtt a Hírös Hét programjainak egyikeként rendezte meg az agrárkamara az önkormányzattal együtt a XVI. Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Fórumot.

Barta Zsolt

A Hírös Hét nagyon jó lehetőség arra, hogy bemutassuk másoknak büszkeségeinket. Kiváló élelmiszeripar és kistermelői hálózat alakult ki, akik tagjai minőségi termékekkel látják el a térségünk polgárait. A mezőgazdaság területén mindenki küzd, de együttesen meg tudunk jelenni a nemzetközi piacokon. E gondolatokkal nyitotta meg a XVI. Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Fórumot Szemereyné Pataki Klaudia polgármester a városházán tegnap délelőtt.

Abból a több mint 1200 milliárd forintos uniós támogatásból, melyet a vidékfejlesztési államtitkárság fejlesztési célokra fordíthat, 31 ezer 387 John Deer erőgépet lehetne vásárolni. A számmal Kiss Miklós Zsolt, a kecskeméti központú kormányzati hivatal vezetője szemléltette a tegnapi rendezvényen azt az összeget, mely segítségével az árutermelő vidéki Magyarország megújulhat. Ez a pénz a 2014-2020 között kiírandó agrárfejlesztési pályázatokon lesz elérhető.

A közbeszédben elterjedt, hogy ez az az utolsó hétéves pénzügyi ciklus, amikor a korábbiakhoz hasonló módon lehet felhasználni az uniós forrásokat, így a mezőgazdasági támogatásokat. Bár Brüsszelben 10 százalékkal kevesebbet szántak az agráriumra, a hazai diplomácia elérte, hogy a magyar pénzek ne csökkenjenek, s a közelmúltban pedig a közösség vezetése rábólintott hazánk vidékfejlesztési programjára. A támogatások 80 százalékát mindenekelőtt azok a kis- és középgazdálkodók kapják, akik állattenyésztéssel, zöldség-, gyümölcstermesztéssel, és élelmiszertermeléssel foglalkoznak. 

[caption id="" align="aligncenter" width="430"] A kecskeméti Városháza díszterme adott otthont a konferenciának
[/caption]Szó esett arról is, hogy az idén ugyan nem lesz agrárkörnyezetgazdálkodási támogatás, ezt 2016. január 1-től indítja az államtitkárság. Erre a következő években 240 milliárdot szánnak. Az államtitkár elmondta, hogy öntözésfejlesztésre 54-, feldolgozóipari fejlesztésre 206-, a kertészeti szektor versenyképességének a javítására 38,5-, az energiahatékonyság javítására 19-, állattenyésztés fejlesztésére 75 milliárd forintot lehet lehívni a következő években a termelőknek. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a kiírásra váró pályázatok esetében előny, ha legalább öt kistermelő áll össze egy közös cél megvalósítása érdekében.

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal ügyfélbarát szolgáltatásainak a kialakításáról dr. Gyuricza Csaba, a hivatal elnöke beszélt. Elmondta, hogy 178 ezer kérelmet fogadnak be minden évben. 45 ezer anyagot küldenek vissza hiánypótlásra, a javításokat azonban szankciómentesen végezhetik el az ügyfelek. Így az ellenőrzések során jóval kevesebb hibás anyagot találnak az ellenőrök. Mivel napi kapcsolatot tartanak a gazdákkal, így a tőlük kapott információk alapján jogszabályi módosításokat javasoltak a törvényhozóknak. Jakab István az országgyűlés alelnöke a törvényhozói feladatokról beszélt a konferencia során. Elmondta, hogy a földtörvény felülvizsgálatát követelték Brüsszelből, de e honatyák olyan jogszabályt hoztak, mely szinte kikezdhetetlen. Több uniós ország hasonló anyagából alkották meg a magyar törvényt.

A magyar élelmiszeripar néhány számadata

Dr. Bognár Lajos, az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkár a tavalyi szektor adatokat ismertette. A hazai GDP-t 2748 milliárd forinttal gyarapítja az élelmiszer termelés. A feldolgozó ágazaton belül ez a második nagy egység. A rendszerváltáskor több mint 200 ezren dolgoztak itt, tavaly 98516-an. Az élelmiszertermelésben 6294 vállalkozást tartanak nyilván. A mikro- (76 százalék) és a kisvállalkozások (18,3 százalék) adják az össztermelés 12 százalékát. A nagyvállalatok (1 százalék) a termelés 60- míg a közepes cégek (4,7) a 28 százalékot. Érdekes, hogy a hazai élelmiszeripar a magyar agrártermelés mintegy 2/3-át vásárolja meg és dolgozza fel.

 

Ezek is érdekelhetik