Cenzúrabíróság

2020.05.15. 20:07

Soros köpönyegéből bújt ki a magyar tag is

A tízmilliós Magyarország is tagot delegálhatott abba a húsz fős testületbe, amely a Facebook tartalmi felügyeletét látja majd el. A szerencsés kiválasztott nem más, mint Sajó András, a Soros-egyetemként is emlegetett CEU alapító dékánja.

A Magyar Nemzet cenzúrabíróságot bemutató cikksorozata mostani része mint fogalmaz, nem sok kérdést hagy afelől, hogy miért rá esett a választás. Sajó tökéletesen illeszkedik, ahhoz a tizenkilenc személyhez, akik kivétel nélkül a Soros-hálózat elitcsapatából kerültek ki. A bizottság összetétele egyértelműen azt üzeni, a spekuláns átvette a hatalmat a legnagyobb közösségi oldal tartalomirányítása felett.

Néhány napja kiderült, kik is lesznek pontosan azok a személyek, akik a jövőben a Facebook tartalmakat felügyelik majd. A függetlennek nevezett tanács, a „Facebook legfelsőbb bírósága” valamely oknál fogva tele van olyan emberekkel, akik közvetlen vagy közvetett módon kapcsolódnak Soros Györgyhöz – írja a Magyar Nemzet.

Közülük is kiemelkedik a magyar tag, a Soros-egyetemként is emlegetett Közép-európai Egyetem (CEU) alapító dékánja – folytatja a lap.

Sajó András az Indexnek korábban elmondta: nem tudja, hogyan került a képbe, jelöltségéről csupán a kiválasztási folyamat során történt hivatalos megkeresés alkalmával értesült. Ezután még legalább négy további beszélgetésre is elhívták, és csak ezt követően választották be a húsztagú tanácsba. A balliberális híroldal azt is megjegyezte, hogy „mivel a régiónak Sajó András lesz egyelőre az egyetlen képviselője a tanácsban, minden regionális ügynél benne lesz az ötfős bizottságban, hogy segítse a kulturális kontextus jobb megértését”.

Lássuk, mit érdemes tudni a testület egyetlen magyar tagjáról!

Lelkes KISZ-tag

Sajó András 1949. március 25-én született Budapesten, az apja orvos volt, kisebbségi származását többször is irodalmi alkotások tárgyává tette. Gyermekkoráról és gimnazista éveiről nem sok mindent lehet tudni, az azonban egészen biztos, hogy 1957-ben Milánóban élt. Az Arcanum adatbázisában legközelebb 1970-ben tűnt fel mint az Eötvös Loránd Tudományegyetem joghallgatója. Az Egyetemi Lapok című újságban a díjazottak között egy szocialista jogrendről szóló dolgozattal és egy Che Guevara-jeligével látható.

Sajó ezt követően egyetemi KISZ-tagként jogot tanult. Mindig is erőssége volt a nyelvtudás, a magyaron kívül saját bevallása szerint hat nyelven beszél. Összehasonlító jogot hallgatott Strasbourgban 1974-ben, majd Coimba városában 1979-ben, de volt ösztöndíjas Milánóban, Oslóban és Saarbrückenben, továbbá a Berkeley-n is a szocializmus évtizedeiben. Feltételezhetjük, hogy mindehhez az állampárti rendszer nagyfokú bizalmára lehetett szükség.

A nyolcvanas években rengeteget, egyebek között irodalmi jellegű munkákat is publikált. A Tekintet című lap egy 1989-es számában például ezzel a címmel jelent meg írása: „Boldogult emlékezetű cenzurális idők”. Ebben Sajó arról értekezik, hogy a cenzúra jót tett a művészeteknek, és bár a hírgyártásban ellenzi (ott pozitív cenzúrát javasol a kisebbségeknek), a művészetek terén pártolna valamiféle központi ellenőrzési rendszert.

Ezekben az írásaiban igencsak durva megjegyzéseket tesz Ronald Reagan elnökre.

Bevándorláspárti törekvések

A rendszerváltástól kezdve Sajó nemzetközi pályája hirtelen felívelt, nem függetlenül Soros Györggyel ápolt kapcsolatától. Előbb a CEU alapító dékánja és Göncz Árpád államfő tanácsadója (1991-1992) lett, majd a magyar után részt vett a grúz, a dél-afrikai és az ukrán alkotmányozásban is. Eközben Magyarországon szakmai körökben szintén egy alkotmánytervezete miatt híresült el. Egyértelműen balliberális meggyőződéssel íródott műveket publikál, a Világbank többször alkalmazza, de a Magyar Helsinki Bizottság tanácsadója is volt 1999 és 2006 között. Ezen kívül tagja volt a Medgyessy-kormány nemzeti jelképekkel foglalkozó kormánybizottságának is (2003).

Elkötelezett bevándorláspárti, ahogy arról a Népszabadság 2002 decemberében beszámolt: „nyílt levelet írtak a Magyar Helsinki Bizottság vezetői és közéleti személyiségek az Országgyűlés elnökének és a belügyminiszternek. Kezdeményezik azon törvények hatályon kívül helyezését, amelyek lehetővé teszik, hogy a hatóságok tömegesen őrizetbe vegyék a menedékkérőket, pusztán azért, mert >>illegálisan<< érkeztek az országba.” A több mint száz aláíró között pedig Sajó András is feltűnt.

Nem ez volt azonban az egyetlen dolog, ami ellen tiltakozott: alkotmányellenességgel vádolta az egyházak népszámlálás alapján történő egyszázalékos támogatásának rendszerét, és 2002 októberében szorgalmazta, hogy a balliberális kormány szüntesse azt meg.

Bírálat az egyházaknak

2003. február közepén szintén a Népszabadság egy konferenciáról tudósított: „Sajó András a Szent Korona kapcsán arról beszélt, hogy egyes fogalmakat hogyan torzítanak el szándékosan vagy tudatlanságból. Az alkotmányjogász szerint a koronára mint közjogi berendezkedésre való hivatkozás a köztársasági eszme fogalomrendszerét teszi tönkre, hiszen a Szent Korona-tanból a trianoni és párizsi békeszerződések tagadása következik, és nehezen fér össze az európaisággal.

Sajó szerint, míg a respublikánus demokrácia az egyén elhatározásán alapul, és mindenkinek lehetőséget ad a részvételre, addig a korona eszméje misztikus együttlétről szóló, zárt és megosztó ideológiát képvisel. A köztársaság „szentkoronásítása” csak összefoglalója több, az egyház államtól való elválasztásával ellentétes törekvésnek, amely az egyházak vámmentességével kezdődött és a népszámlálás során a vallási hovatartozást firtató kérdésekkel, az áttekinthetetlen egyházi finanszírozással, vagy az István-napi körmenetben való állami vezetői részvétellel folytatódott. Sajó bírálta az Országgyűlést, amiért az az EU-csatlakozással kapcsolatos alkotmánymódosítással minimális ellenőrző jogkörét is feladta.

Hazánk ellen döntött

Ezt követően került az Emberi Jogok Európai Bíróságára (2008-2017), amelyet nyugodtan nevezhetünk a globalista liberális aktivizmus európai zászlóshajójának.

Nagy port kavart Magyarországon Sajó vörös csillag viselését legalizáló döntése: a bíróság 2008 nyarán a felperes munkáspárti politikusnak, Vajnai Attilának adott igazat Magyarországgal szemben.

Az ítélet szerint a magyar állam megsértette Vajnai szabad véleménynyilvánításhoz való jogát, amikor 2005-ben a Fővárosi Bíróság elmarasztalta a politikust önkényuralmi jelkép használatának vétsége miatt. Megjegyzendő, hogy Sajó András a horogkereszt viselését sem tiltaná.

Sajó 2015-17 között alelnökként is működött Strasbourgban. Ahogy arról 2017-ben a Magyar Idők is beszámolt, számos más esetben foglalt állást hazánk ellen az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) előtt zajló ügyekben. Sajó bíróságról való távozása előtt az EJEB két bangladesi migráns javára döntött Magyarországgal szemben, de hasonlóan járt el például a leváltását sérelmező egykori főbíró, Baka András és az új egyházi törvény elfogadása miatt vallási egyesületté váló szervezetek esetében is.

A Soros György által régóta komoly összegekkel támogatott Helsinki Bizottság saját bevallása szerint is úgynevezett „stratégiai pereket” indított a strasbourgi bíróságon, ahol éppen a Helsinki Bizottság tanácsadó testületének egykori tagja, Sajó volt a magyar bíró.

Hasonló modell kialakulása fenyeget most is, azaz a Facebook-bíróság elé „stratégiai jelleggel” vihetnek magyar konzervatív álláspontokat a Soros-szervezetek, hogy Sajó segítségével hallgattassák el azokat a közösségi médiában.

Ellentétes magyarázatok

Sajó András a sajtó megkeresésére elmondta, csak akkor szerzett tudomást jelöléséről, amikor hivatalosan megkeresték őt, ezután még legalább négy beszélgetésre meghívták, mielőtt a tanács húsz tagja közé választották. Megbízatása egyelőre három évre szól. Azt is elmondta, hogy a tanács tagjai eddig még csak egy videóhívásban találkoztak, amikor megtudták, ki a többi kiválasztott. Sajó András az Indexnek igencsak sajátosan fogalmazta meg a létrejövő felügyelőtestület feladatát. Úgy fogalmazott, az ő szerepe az, hogy a cenzúra ellen, ha indokolatlan, fellépjen. Vagyis abban látja a maga és a tanács szerepét, hogy a cenzúrával szemben védelmet nyújtsanak az embereknek.

Nehezen hisszük, hogy a cenzúrabíróságot Soros György azok védelmére hozta volna létre, akik neki nem tetsző tartalmakat osztanak meg a közösségi médiában – értékelte a Magyar Nemzet.

Ugyanis a legnagyobb közösségi oldal eddig is főként a balliberális kommunikációs sémába nem illeszkedő tartalmakat blokkolta – indokolta a lap.

Tavaly októberben, az önkormányzati választások során a Facebook szinte futószalag-szerűen törölte, korlátozta a legitim politikai tartalmakat, vagy éppen akadályozta, megtagadta egyes médiumok, híroldalak fizetett hirdetéseinek (!) közzétételét, és mondvacsinált okokra hivatkozva tiltott le jobboldali újságírókat. Félő, hogy a most létrejövő felügyelőbíróság sem fog visszariadni a hasonló eljárásoktól, amelyek a milliárdos spekuláns politikai-hatalmi törekvéseit támogatják majd – zárta sorait a Magyar Nemzet.

Ezek is érdekelhetik