Közélet

2013.12.18. 16:15

Visszavarrják, amit érdemes

Régen volt annyi kéztraumás páciens a megyei kórházban, mint idén ősszel. A sérülések zöme otthon történt, csak minden harmadik volt munkahelyi baleset.

Popovics Zsuzsanna

Az őszvégi meleg időjárás, az emberek dekoncentráltsága, a téli tűzifa bekészletezése mind-mind hozzájárulhatott a betegforgalom megnövekedéséhez a megyei kórház kézsebészeti részlegén.

– Volt olyan őszi hét, amikor hétszer voltam készenlétes és ebből ötször hívtak sürgős műtétre – mondta el lapunknak dr. Kertész Gábor főorvos, a megyei kórház kézsebészeti részlegének vezetője. – Tapasztalatunk szerint a változékony időjárás, azon belül a szokásosnál melegebb hőmérséklet szinte menetrendszerűen maga után vonja a kéztraumás esetek megszaporodását.
A kilencvenes évek elejéhez képest ugyanakkor csökkent a munkahelyi balesetek száma – teszi hozzá a főorvos. A rendszerváltás utáni években a vendégmunkásokat gyakran mindennemű munkavédelmi képzés nélkül alkalmazták, aminek gyakran munkahelyi baleset lett az ára. A kecskeméti kézsebészeti részleg egyebek mellett arról lett híres, hogy sebészei akkoriban gyakran végeztek kézvisszavarrást, sok volt a súlyos trauma. Arányait tekintve mostanság több az otthon vagy mezőgazdasági munka közben elszenvedett kéztrauma, mint a munkahelyen bekövetkezett baleset.

– Egy kéztrauma esetén mi az, amire feltétlenül oda kell figyelni, illetve, ami kategorikusan tilos?
– Elsődleges a levágott ujjak, kézrészek hűtése. Lényeges, hogy ne fagyasszák meg, azaz ne közvetlenül jégre helyezzék a menthető részeket, hanem bugyolálják gézbe, textilbe és szeparálva helyezzék jégkockával hűtött vízbe. Szállításhoz a legoptimálisabb hőmérséklet a + 4 fok, aminek az úszó jégkocka nagyjából megfelel. A fagyasztást kerülni kell, ugyanis ha elfagynak a levágott kézrész hajszálerei, idegei, akkor menthetetlenné válik. A traumás végtagra nyomókötést kell helyezni, minél közelebb a sérüléshez. A kötés ne legyen túl szoros, mert elzárhatja a kéz teljes keringését. Célszerű minden levágott darabkát megkeresni és elhozni a beteggel. A teljesen le nem vágott, összecsavarodott vagy „lógó” ujjakat érdemes irányba fordítani, hátha visszatér a keringés.

– Utóbbi miért lényeges?
– A legnehezebb feladat a vénás vér visszafolyásának biztosítása, és műtéti időben is szinte feleannyi, ha a sérült ujjnak marad valamennyi összeköttetése a kézzel. Mára már letisztult, hogy mit érdemes műteni és mit nem. Szakmai szempontból a kéz fogóképességének helyreállítása az elsődleges. Ez azt jelenti, hogy a hüvelykujj megtartására vagy visszavarrására törekszünk mindenképpen, illetve két szemben lévő ujj megmentésére. Ha valaki egyetlen ujját vágja le, legritkább esetben varrjuk vissza. Tudniillik nem fogja használni, mert soha nem lesz olyan, mint a többi, és fogásnál egyszerűen ki fogja hagyni. Ha valaki a keze összes ujját elveszíti, de marad köztük ép, akkor a visszavarrásnál arra törekszünk, hogy a hüvelykujját és még két másikat a lehetőségekhez mérten megmentsünk. Kivéve, ha gyerekről van szó, vagy olyan felnőttről, akinek foglalkozásából adódóan fontos valamennyi ujjának megmentése. Ilyenkor törekszünk arra, hogy valamennyi ujj helyére kerüljön. 

– Mire képes egy visszavarrt ujj?
– Sajnos sosem lesz a régi. Egyedül a hüvelykujj tudhatja 90 százalékban azt, mint a baleset előtt, a hosszú ujjaknál a elsősorban a szembefogó funkció megmaradása a cél, míg a mozgásfunkció jó esetben is 50 százalékban beszűkül.

– Protézis mikor jöhet szóba?
– A protetika nagyon sokat fejlődött hazánkban. Manapság a valódi ujjhoz megtévesztően hasonló protéziseket lehet gyártani. Ezért is ajánljuk gyakran a páciensnek, hogy legyen három jól működő ujja, ha pedig színházba, vendégségbe megy, a hiányzókat pótolja protézissel. Az ilyen – kozmetikai – protézist a baleseti sérülteknél csaknem teljes egészében térít az OEP.  Nagyobb elvesztett végtagoknál is sokat fejlődött a protetika. Az ma már részben valóság, hogy a megmaradt végtagra rászerelt műkéz minden funkció ellátására képes. Ezek elérhetősége azonban hazánkban még korlátozott.

[caption id="" align="aligncenter" width="334"] Kertész Gábor főorvos munka közben
[/caption]

– Hányan dolgoznak a kecskeméti kézsebészeten?
– Velem együtt jelenleg három aktív, szakvizsgával rendelkező sebész operál kéztraumát, és egy kolléganőnk, akinek nálunk folyik a képzése. Relatíve sok esetünk van, naponta akár több műtétre is sor kerül részlegünkön. Legutóbbi komplikált operációm? Kukoricadarálóval levágott összes ujj, amikor már sugárban varrtuk vissza az ujjakat. Nem ritka, hogy máshová kerül egy-egy ujj, ezért érdemes minden levágott darabot elhozni a baleseti sérülttel.

– A kézsebészekre is jellemző az elvándorlás?
– Igen. Nagyon nehéz itthon tartani a fiatalokat, miután nincs jól megfizetve a kézsebészet sem. Ezzel magyarázható, hogy már az egyetemi városokban sincs mindenütt a kecskemétihez hasonló szintű kézsebészeti ellátás.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!