Megdöbbentő fejlemény a bajai méregkeverő ügyében

A mindenképpen megdöbbentő fejlemény előzménye az volt, hogy 2011 februárjában, a Bács-Kiskun Megyei Bíróság Kalocsán hirdetett elsőfokú ítéletet M. Róbert ügyében. Kimondta a bírói tanács, hogy a 30 éves férfi leghamarabb harminc év múlva kerülhet szabadlábra. Bűnösnek találták ugyanis abban, hogy két fiatal nőt, a 21 éves Anettet és Editet (†28) mérgezte meg összesen 46 millió forintnyi életbiztosítási díjért. Edit holttetsét megpróbálta ellopni a temetőből.

Edit meghalt, Anett életét sikerült megmenteni. Az ítélet szerint ezután a M. Róbert a nők után járó életbiztosítások kedvezményezettjei nevében eljárva, valótlan tartalmú okiratok segítségével, megpróbálta felvenni a haláleset után járó összegeket. Ez azonban nem sikerült.

M. Róbert – akit a rendőrök rendkívül okos, ravasz „ellenfélnek” tartottak - a büntetőeljárásban mindvégig tagadott és körömszakadtáig védekezett a vád ellen. A másodfokú ítélethirdetés ugyancsak tavaly volt: ekkor is több emberen, előre kitervelten, aljas célból elkövetett emberölés kísérlete, csalás, okirat-hamisítás, kegyeletsértés és rongálás miatt találták bűnösnek a férfit.

A másodfok által az ítéleten végrehajtott apró változtatás miatt azután jogszerűen megnyílt a lehetőség ahhoz, hogy harmadfokon a Kúria elé kerüljön az ügy. Konkrétan arról volt szó, hogy az egyik csalás esetében változtatott a minősítésen a Szegedi Ítélőtábla. Ez az apró változtatás volt azután annak az oka, hogy a Kúria teljes terjedelmében felülbírálta az ügyet.

A most kihirdetett döntés alapjaiban rengette meg a korábbi ítéleteket. A Kúria ugyanis úgy ítélte meg, hogy a rendelkezésre álló közvetett bizonyítékok nem alkotnak teljesen hibátlan, zárt logikai láncolatot. A Kúria szerint kétségtelen tény, hogy a vádlottat pénzszerzés, a biztosítási összeg megszerzése motiválta. Az sem vitatott, hogy számos közvetett bizonyíték szól a vádlott ellen. Ám kétségeket ébreszt többek között az, hogy a cselekménysor végén elhunyt sértett a mérgezés után a kórházi kezelés eredményeként még hazamehetett, majd napokig gyógyultnak látszott. Csak ezután hunyt el, melynek körülményei nem tisztázottak.

A Kúria úgy véli, hogy jelenleg nincs kétségbevonhatatlan bizonyíték arra, hogy a haláleset a vádlott műve lett volna.  A harmadfokú bíróság szerint nem bizonyosodott be minden kétséget kizáróan a vádlott bűnössége az élet elleni cselekmények vádjában. Ezért további bizonyításra kötelezte a másodfokú, bíróságot, azaz a Szegedi Ítélőtáblát.

A döntésben közrejátszott, hogy M. Róbert közben ügyvédet váltott. Az orvosi műhibaperekből, jobbára polgári eljárásokból ismert Ábrahám László ügyvéd pedig a Kúria előtt megtartott perbeszédében hevesen vitatta az ügyben született tucatnyi orvosszakértői vélemény megalapozottságát. Szerinte az ügyben eljáró szakértők durva szakmai szabályszegéseket követtek el, emiatt a védő a szakvélemények súlyos hiányosságaira hívta fel a figyelmet.

Ábrahám László azt nem vitatta, hogy ügyfele profi csaló, és ügyes szélhámos, aki különféle hamis iratok, halotti anyakönyvi kivonatok és zárójelentések felhasználásával próbálta megtéveszteni a pénzintézeteket. Ki akarta csalni tőlük a sokmilliós biztosítási összegeket. Azt azonban vitatta az ügyvéd, hogy M. Róbert gyilkos lenne. A védelem szóvá tette, hogy az ügyben született terhelő vallomások egy része vádalku eredménye volt. Valamint – úgy vélte - az is megesett, hogy egy volt titkosszolgálati tiszt, a vagyon elleni bűncselekményekkel összefüggésben fogvatartott M. Szabolcs – úgymond - kihasználta az „ügyészség naívságát”, és amikor vallomása után szabadították, rögtön nyoma veszett. Az egyik terhelő bizonyítékként számon tartott telefonlehallgatási anyagot pedig a védő vágottnak, manipuláltnak mondta.

Az új fejlemény miatt visszakerül az ügy Szegedre, ahol akár azt a döntést is hozhatják majd, hogy új eljárásra kötelezik a Kecskeméti Törvényszéket. Ez konkrétan azt jelentheti, hogy újabb egy évig tárgyalja majd egy bírói tanács a rendkívül bonyolult „méregkeveréses” büntetőügyet.

N. N. M. -->