Hírek

2008.05.11. 16:30

Esélyesek vagyunk a Nobel-díjra

Kiemelkedő ösztöndíjakkal csalogatná vissza Magyarországra a fiatal kutatókat Pálinkás József. A Magyar Tudományos Akadémia héten megválasztott elnöke szerint van mit javítani a tudomány támogatási rendszerén, de az állami szerepvállalást nem lehet megúszni.

Gyükeri Mercédesz - Takács Zoltán

[caption id="" align="alignleft" width="180"] Pálinkás József: Úgy látom, megfelelő lesz a kapcsolatunk Gyurcsány Ferenccel. Már egyeztettünk időpontot, hogy az Akadémia jövőjéről beszélgessünk
[/caption]– Mi lesz a legelső teendője, miután beköltözött az új irodájába?
– A hivatalos átadás-átvétel kedden lesz, de az irodámat már elfoglaltam a megválasztásom után.

– Akkor mi volt az első teendő?
– Megnéztem az íróasztalom, és az elődöm, Vizi E. Szilveszter könyvét találtam rajta. Benne egy ajánlással: „vezesd új hidakra az akadémiát”. Aztán jönnek majd a részletek, amiben számítok elnök úr támogatására.

– Milyen a viszonya elődjével?
– Évtizedek óta ismerjük egymást, sokszor találkoztunk, nyugodtan nevezhetem barátomnak Vizi E. Szilvesztert.

– Más tudós- vagy politikustársaitól is hasonló baráti visszajelzéseket kapott keddi megválasztása után?
– Sokan gratuláltak, nem csak a tudományos életből. Orbán Viktortól, Jankovics Marcellen át Szörényi Leventéig többen, de a jelenlegi parlamenti képviselők közül is sokan felhívtak.

– Kormánypártiak is voltak közöttük?
– Hogyne, Hiller István kulturális miniszter például az elsők között gratulált, de Fodor Gábor is hívott.

– Megválasztása után azonnal hátat fordított a politikának: lemondott parlamenti képviselőségéről, a Fideszben viselt tisztségeiről. Az Orbán-kormányban vállalt szerepe okán, de azért is, mivel a frakció tagjaként ön is kivonult Gyurcsány Ferenc parlamenti felszólalásai idején, azt gondolhatjuk, nem lesz problémamentes a viszonya a miniszterelnökkel.
– Nem hiszem, hogy az én távolmaradásom lett volna az akadálya a kormány és az ellenzék együttműködésének. De úgy látom, megfelelő lesz a kapcsolatunk Gyurcsány Ferenccel. Már egyeztettünk időpontot, hogy az Akadémia jövőjéről beszélgessünk.

– Mi is erre lennénk kíváncsiak, hiszen az 1994-ben elfogadott akadémiai törvény megújítását tekinti egyik fő feladatának. Milyen változásokra van szükség?
– Gyorsabb, hatékonyabb döntéshozatalra, a vagyongazdálkodás megújítására. Ráadásul korábban nem létezett pontos felsorolás bizonyos feladatkörökről, például a tudományos élet képviseletével járó kötelezettségekről. Márpedig ez elengedhetetlen, hiszen közfinanszírozású intézményről van szó.

– Úgy is mint az Orbán-kormány oktatási minisztere hogyan látja a tudomány, a kutatás-fejlesztés jelenlegi helyzetét?
– 2003–2005 között súlyos visszaesés volt tapasztalható a kutatás-fejlesztés finanszírozásában, úgy tűnt, mintha nem lenne a kormánynak koncepciója ezzel a területtel kapcsolatban. A 2004 végén elfogadott innovációs törvény pozitív változást hozott: az elmúlt két évben történt egy kis elmozdulás.

– Mennyiben segíthet, hogy a kutatás-fejlesztéssel májustól tárca nélküli miniszter foglalkozik?
– Ezt csak a gyakorlat mutatja majd meg.

– Személy szerint milyen a viszonya Molnár Károllyal?
– Kiegyensúlyozott, korrekt. Régóta ismerjük egymást, több helyen, például a rektori konferenciában vagy az akkreditációs bizottságban is dolgoztunk együtt.

– Az Akadémián kívül a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal, az egyetemi kutatások terén az oktatási tárca, meg még a Nemzeti Fejlesztési ügynökség is belép a pénzelosztásba. Nem érzi úgy, hogy a frissen kinevezett miniszteri poszttal tovább töredezett a rendszer?
– De igen. A világ majd minden civilizált országában működik egy „research council”, valami hasonló létrehozását szeretném kezdeményezni. Ez a testület egyesítené a szakmát és a kormányzatot, ezáltal stabilabb, ciklusokon átnyúló tanácsként felügyelné a rendszert.

– Érdemes egyáltalán az államot bevonni a finanszírozásba? Nem tenné meg a profitorientált szféra, ahol több pénzt is lehet kutatásra szánni?
– A magánszféra kulcsfontosságú, ám tudni kell, hogy Magyarországon a kutatás-fejlesztést igénylő nagy multicégek közül jónéhány nem nálunk szerzi meg a szükséges tudást. Fontos lenne ezt a tevékenységüket is idecsábítani, ahogy találni kellene olyan magyar kis- és

Pálinkás József

Született: 1952. szeptember 18-án Galvácson

Tudományos pályája: 1977-ben a szegedi József Attila Tudományegyetemen végzett fizika szakon. Az MTA debreceni Atommagkutató Intézetének munkatársa, 1991-1996 között igazgatója volt.

1994 óta tanít a debreceni egyetem kísérleti fizika tanszékén, 1995-ben tanszékvezető lett, 2005-től a Fizikai Intézet igazgatója. 2007 óta a Debreceni Egyetem Tudományegyetemi Karok elnöke, rektorhelyettes. Az MTA-nak 1995 óta levelező, 2004-től rendes tagja.

Politikai karrierje: 1991-ben lépett be az MDF-be, az 1996-os pártszakadás után az MDNP tagja lett. 2000-ben lépett be a Fideszbe, 2003-ban a kulturális tagozat elnökévé választották. 1998-tól az Orbán-kormány oktatási tárca politikai államtitkára, 2001-2002 között minisztere volt.

Elismerések: Akadémiai díj (1986), Magyar Köztársaság Érdemrend Tisztikeresztje (1997)

Család: Nős, három felnőtt gyermek édesapja

középvállalkozásokat is, amelyek fejlesztéseik révén a beszállítóik lehetnének. Az államra azonban mindenképpen szükség van. Közvetlen célunk az lehet, hogy a magyar GDP 2 százalékát költse az állam és a gazdaság együtt kutatás-fejlesztésre, amin belül tovább kellene növelni a vállalkozási ráfordítások arányát.

– Az EU-tagsággal megnyíló források sem segítenek?
– Nagyon éles a verseny: ugyanolyan feltételekkel pályázhat a támogatásokra egy magyar kutatóintézet, mint egy francia vagy egy német. Ahhoz, hogy helyt álljunk, fogadóképes intézményrendszerre van szükség. Meg kell nézni, mely területeken vagyunk versenyképesek, vagy mit tartunk fontosnak.

– Milyen területeken vállalhatják magyar kutatók a versenyt?
– A molekuláris biológia, a gyógyszerészet, az idegtudomány vagy az anyagtudomány terén is jelentős a szellemi potenciál. Ezenkívül vannak kutatások, amelyeket el kell végezni, akkor is, ha születnek idézett cikkek, akkor is, ha nem. Ilyen például a környezet, vagy az élelmiszerbiztonság.

– Egy interjúban azt említette, 30-40 világszínvonalú, Nobel-díjra esélyes kutató agy dolgozik ma Magyarországon. Hol vannak ők? Miért nem ismeri őket az átlagmagyar?
– Az ő munkájuk nem jelenik meg olyan érdekességként, mint egy sportolóé. Igaz, ha az évi négy kutatói Nobel-díjhoz hasonlóan négy sportversenyt rendeznének, a sportolókat se nagyon ismernénk. Sajnos, a világ ilyen, pedig egy akadémiai díjas megérdemelne legalább akkora figyelmet, mint egy közepes dalverseny szereplői. Nálunk csak a Bolyai-díjra vagy a Prima Primissimára figyelünk, de gyanítom, hogy ebben a jutalom ugyanakkora szerepet játszik, mint a díjazottak munkája.

– Hogy látja, örülhetünk a közeljövőben egy magyarországi kutató Nobel-díjának?
– Igen, vannak olyan jelentős eredmények, amelyek esélyesek lehetnek. De azt is tudomásul kell venni, hogy a Nobel-díj odaítélésében is rengeteg a szubjektív elem.

– Egyelőre azonban többet hallunk arról, hogy kutatók külföldre távoznak. Bele kell nyugodnunk abba, hogy a fiatalok máshol próbálnak szerencsét?
– A jobb kutatási és anyagi körülmények miatt tényleg sokan Magyarországon kívül kamatoztatják a tudásukat – a baj az, hogy belátható időn belül nem térnek vissza. Ezen mindenképpen változtatnunk kell.

– A visszacsalogatáshoz főleg pénz kell. De milyen formában?
– Állás, ösztöndíj, de ezért kiemelkedő teljesítményt is fel kell mutatniuk. Nem látom akadályát annak, hogy öt, tíz, vagy tizenöt kutató nagy összegű támogatást kapjon. Irigyeljék csak a kollégáik, de mutassák is meg nekik, hogy érdemes itt dolgozni.

– Mekkora lenne ez az apanázs?
– Ma Európában havi tízezer eurós kutatói fizetés jónak számít, ennyivel már rá lehetne valakit venni az itthonmaradásra. Ez járulékokkal együtt mintegy évi 50 millió forint, vagyis összességében legfeljebb egymilliárd forintról beszélünk. Nem sok pénz ahhoz képest, hogy mire lehet jutni vele.

– Megválasztásával lemondott a Debreceni Egyetemen betöltött elnöki tisztségéről is, tanári katedráját azonban megtartja.
– Nem szeretném feladni, hiszen ez köt össze a kutatással, a tanítással. Heti másfél-két munkanapot töltök ezért Debrecenben.

– A többit Budapesten?
– Igen, és mindenfelé az országban. A törvénymódosítás miatt is fontos, hogy kapcsolatot tartsak a regionális akadémiai bizottságokkal.

– A családja ezt hogy viseli majd?
– Három felnőtt gyermekem van, ők már nem élnek velünk, így ez csak a feleségemet érinti.

– A gyerekei is a fizikusi pályát választották?
– Nem, legidősebb fiam, aki Bécsben él, közgazdász, a fiatalabb ikerpárból a fiam ügyészként dolgozik, a lányom pedig doktorandusz az orvosi karon Debrecenben.

– Nem fél, hogy kevesebb ideje jut hobbijára, a teniszre?
– Épp ellenkezőleg: több alkalmam lesz rá, hiszen több teniszpartneremhez leszek közelebb. Tudós és művész kollégáimmal szoktam játszani, például Glatz Ferenccel, Bod Péter Ákossal vagy Halm Tamással. Nekik még az én gyenge tenisztudásom is élvezetes.

Gyükeri Mercédesz - Takács Zoltán Pálinkás József Született: 1952. szeptember 18-án Galvácson

Tudományos pályája: 1977-ben a szegedi József Attila Tudományegyetemen végzett fizika szakon. Az MTA debreceni Atommagkutató Intézetének munkatársa, 1991-1996 között igazgatója volt.

1994 óta tanít a debreceni egyetem kísérleti fizika tanszékén, 1995-ben tanszékvezető lett, 2005-től a Fizikai Intézet igazgatója. 2007 óta a Debreceni Egyetem Tudományegyetemi Karok elnöke, rektorhelyettes. Az MTA-nak 1995 óta levelező, 2004-től rendes tagja.

Politikai karrierje: 1991-ben lépett be az MDF-be, az 1996-os pártszakadás után az MDNP tagja lett. 2000-ben lépett be a Fideszbe, 2003-ban a kulturális tagozat elnökévé választották. 1998-tól az Orbán-kormány oktatási tárca politikai államtitkára, 2001-2002 között minisztere volt.

Elismerések: Akadémiai díj (1986), Magyar Köztársaság Érdemrend Tisztikeresztje (1997)

Család: Nős, három felnőtt gyermek édesapja Pálinkás József: Úgy látom, megfelelő lesz a kapcsolatunk Gyurcsány Ferenccel. Már egyeztettünk időpontot, hogy az Akadémia jövőjéről beszélgessünk -->

Ezek is érdekelhetik