Már a felkészülésnél odateszi magát az éllovas Solt

Remek őszt futott a Solti FC a vármegyei labdarúgó bajnokság másodosztályában, az Északi csoportban, hiszen mindössze két mérkőzést döntetlenre adva, 32 ponttal a tabella élén végeztek a naptári év végén. A csapat előnye tíz pont a második Nyárlőrinchez képest, igaz, az utóbbi csapat eggyel kevesebb mérkőzést játszott. A csapat szakvezetője, Facskó József tekintett vissza az őszre és számolt be a felkészülésről.

Vincze Miklós

Az őszi tizenkét mérkőzést követően tízszer örülhettek a soltiak.

Fotó: Solti FC

Éllovasként, kitűnő teljesítménnyel zárt az őszt a Solt a vármegye kettő Északi csoportjában. Facskó Józseftől, aki tavaly nyáron vette át a felnőtt csapast mellett a szakmai munka irányítását, elsőként azt kérdeztük, hogy miben látja a csapat erényeit, szerinte minek tudható be ez a remek eredmény.

– Ez egy érdekes dolog , mert nekem az a véleményem, hogy tavaly nyáron inkább csak a kívülállók vélték azt, hogy a Solt a tabella élén telelhet, mi, itt a klub berkein belül, akik jobban beleláttunk a történésekbe, azért óvatosabbak voltunk. Vaskó József, ak az elődöm volt a kispadon, remek és eredményes munkát végzett az utóbbi években és az ő távozása azért már önmagában magában hordozott némi veszélyt, hiszen ha egy hajó elveszíti a kapitányát, akkor az bizony zátonyra is futhat. Ezen felül a vármegyei foci szintjén meghatározónak mondható, piacképes, a helyüket magasabb osztályban is megálló játékosok távoztak a nyáron, összesen hatan, igaz, nem mindenki felfelé lépett a vármegye kettőből. Ezen előjelek mellett kellett egy olyan csapatot kovácsolni Solton, amelyik megállja a helyét. Én azt hiszem, hogy sikerült a csapat karakterét megőrizni , és egy összetartó közösség alakult ki. Megőriztük a korábban kialakult öltözői kohéziót, és ami engem illet, a személyemmel új impulzust is sikerült adni a játékosoknak, de én elsősorban a kiváló csapatszellemben, és egy-két taktikai, illetve felfogásbeli változtatásban vélem megtalálni a csapat őszi sikerének az alapját.

A vármegye egyben már mindenütt megy a felkészülés, egyrészt ott hamarabb kezdődik a bajnokság, már február 24-én, míg a vármegye kettőben március második hétvégéjén rendezik az első fordulót. A vármegye egyesek ugyanakkor nem is igen tehetnek más, mint hogy mindannyian időben elkezdik. HA ugyanis egyvalaki elkezdi – még ha külső szemlélő számára esetleg szokatlanul korán is – akkor muszáj a többinek is, hiszen hihetetlenül szoros volt a tavalyi vármegye egyes bajnokság, ahogy az idei ősz is, aki tehát lazít, az azonnal és észrevehetően lemarad. A vármegye háromban a téli felkészülés elhanyagolható, érthető módon, hiszen a legalsóbb osztályban nincs meg az infrakstruktúra, és egyáltalán, nincsenek meg a lehetőségek a komolyabb téli alapozásra, és a vármegye három tulajdonképpen nem is arról szól. A vármegye kettő egyfajta átmenet a kettő között. Facskó Józsefnél azt firtattuk, hogy konkrétan a Solt melyik kategóriához áll közelebb, mármint az alapozás és a felkészülés megkezdésére vonatkozóan.

– Mi a klubnál, és nem mellékesen én is a munkában hiszek, ennek megfelelően már január 16-án megkezdtük a felkészülést. Hetente két edzés és egy egyénileg teljesítendő futás mellett a hétvégéken egy-egy edzőmeccs is szerepel a programban. Egyszóval egy jó hosszú és alapos téli felkészülés elején tartunk, amellyel reményem szerint meg tudjuk alapozni nem csak a tavaszi szezont, hanem a következő őszit is. Szeretnénk jól felkészülni, mind fizikálisan, mind pedig taktikai értelemben, nem csak azt szem előtt tartva, hogy megálljuk a helyünket tavasszal is, hanem fél szemmel azt is figyelve, hogy ne legyen nagy ugrás az esetleges osztály váltás. Náljunk, Solton a felkészülés idején az a jellemző, hogy rendre erősebb csapatokkal találkozunk. Benevezett a klub a Fejér Vármegyei Téli Műfüves bajnokságra. Hogy ott kikkel találkozunk, az majd a Fejér vármegyei igazgatóság sorslásán fog kiderülni, de egy biztos, azon a tornán fogunk vívni négy találkozót. Dunaújvárosban, jellemzően vasárnapon, de ezen a tornán kívül is kötünk le még meccseket, lehetőleg főként vármegyei első osztályú ellenfelek ellen.

A solti szurkoló az őszi teljesítmény láttán alighanem úgy van a keret változásával, hogy ha nem is érkezik senki, de legalább ne távozzon, és nem változnak lénygesen az erőviszonyok, akkor már szépen alakulhat a tavasz. Télen egyébként is jóval kisebb az átigazolási mozgás, hiszen jóval nehezebb játékost átigazolni. Facskó József megnyugtatta a soltiakat, nem lesz jelentős mozgás.

– A keret nagy mértékben biztosan nem változik. Az igaz, hogy van olyan labdarúgó, aki abbahagyta a focit, és úgy fest, hogy van már érkező is, de személy szerint én egyébként sem hiszek abban, hogy van értelme sok játékos leigazolásának. Annyit el tudok mondani, hogy van két-három olyan potenciális jelöltem , akiket mind a személyiségük, mind pedig a játéktudásuk alapján alkalmasnak tartok arra, hogy az vevők legyenek az elképzeléseimre, a taktikai variációk terén belepasszoljanak az eddig működő rendszerbe, viszont mivel télen igemcsak körülményes az igazolás, az ő Soltra érkezésükre lehet, hogy csak nyáron kerül sor.

Adódik a kérdés, hogy miután az őszi céltudatos és eredményes munka fényében a Solt az első számú bajnokesélyes, az öltözőben, vagy a vezetőség körében esik-e szó arról, hogy esetleg följebb léphetne a gárda. – A munka, amit a nyáron elkezdtünk, pontokban is megmutatkozott és kamatozott. Ha ilyen akarattal és lelkesedéssel folytatja a társaság tavasszal is – és miért ne folytatná, jómagam vagyo a garancia arra, hogy folytassa –, akkor az elkerülhetetlen, hogy szóba kerüljön az esetleges magasabb osztályba lépés, és ez mind az öltözőben, mind a vezetőséggel folytatott beszélgetés során szóba került már, de még csak mint távoli eshetőség. Ahogy mindig vallottam, továbbra is hiszem, hogy minden hídon akkor kell átkelni, amikor oda érünk hozzá. Mi még most nem vagyunk ott, hogy osztályváltással foglalkozzunk, nekem most előbb az a feladatom, hogy a csapat elérje azt a célt, ami egyáltalán lehetővé teszi azt, hogy feljebb mehessünk. Tehát hogy megnyerjük a bajnokságot, de még az is kevés ahhoz, hogy feljebb lépünk. Ahhoz nem elég a bajonki cím, ahhoz az kell, hogy a csapat képes legyen a vármegyei elsőosztály megkívánta sebességet és minőséget hétről–hétre hozni. Hogy ez is valóra váljon, ezen még nagyon sokat kell dolgoznunk. Ezen dolgozunk most a téli alapozás során, és fogunk majd a tavaszi szezonban is. Nekünk ez a dolgunk, ezt végezzük, a vezetőség pedig azon dolgozik, hogy ennek a feltételrendszere is rendelkezésre álljon. Ha mindenki sikeresen végzi a munkáját, az egy szerencsés együttállás, aminek az eredménye nyilván mindannyiunk megelégedésére fog szolgálni.

Az osztályváltás tehát még a jövő zenéje, viszont nehezen lenne hihető, hogy a csapat krében most már ne az aranyérem megszerzése a cél.

– Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem akarjuk megnyerni a bajnokságot, de ahogy eddig is mondtam, én nem ebben szeretném mérni azt, hogy jól dolgoztunk–e. Van egy elképzelésem, hogy hova szeretnék eljutni a csapattal mind egyéni, mind pedig csapat szinten, és ha ezt elérjük, akkor hiszem hogy ez pontokban és helyezésben is meg fog mutatkozni, és egy nagyon szép szezont fogunk zárni. Ami pedig a solti labdarúgást illeti, nekem az a véleményem, hogy a solti focinak a – biológiából vett hasonlattal élve – a természetes közege, élőhelye a vármegyei első osztály. Emlékeim szerint korábban is a vármegyei első osztályú mezőnyhöz tartozott, és meggyőződésem, hogy most is ott lenne a helye.

A Solt a tavaszi idény első fordulójában szabadnapos, így a soltiak számára március 16-án kezdődik meg a tavaszi idény, hazai pályán a Kiskunfélegyháza II. csapatát fogadják.

A Solt házi góllövőlistája:

10 gólos: Tóth Márk,

7 gólos: Madár Máté,

6 gólos: Szalánczi Gergő,

4 gólos: Biró Dániel, Pribék Tamás,

3 gólos: Kuti András,

2 gólos: Szedljak Attila,

1 gólos: Homó Tamás, Korsós Dominik, Kurta Károly.

Vármegye II., Északi csoport

1. SOLT 12 10 2 0 39–6 32

2. NYÁRLŐRINC 11 7 1 3 29–22 22

3. KEREKEGYHÁZA 12 6 2 4 27–28 20