Pongó Marcell hazatért Nürnbergből

– Vége?

– Igen. Március 14-én szombaton este elindultam Nürnbergből, vasárnap reggelre hazaértem Bajára.

– Mindent kipakolt Nürnbergben?

– Teljesen hazacuccoltam, mindent elhoztam. Vegyes érzésekkel indultam el, mert akkor még nem tudtam, hogy vége van-e szezonunknak, vagy sem. Azóta kiderült, hogy vége, meghozták a döntést, befejeződött a másodosztály. Az élvonalbeli bajnokságot egyelőre csak szüneteltetik, majd később újratárgyalják, hogy mi történjen.

– Milyen szezonjuk volt?

– Azzal, hogy most lezárult a szezon, a nyolcadik helyen végeztünk, ami playoff pozíció. Lett volna… Ez is volt a cél, be kellett jutnunk a rájátszásba. Ősszel sokkal jobb helyeken is álltunk, voltunk harmadikak és negyedikek, sajnos aztán decemberben, januárban és februárban lecsúsztunk, a nyolcadiknál voltunk lejjebb is, de végül visszakapaszkodtunk.

– Ebben az időszakban hiányzott egy jó irányító a csapatból…

– Jól kezdtem a bajnokságot, aztán sajnos jött egy sérülés, műteni is kellett a lábamat, emiatt három hónapot kihagytam. Néhány hete térhettem vissza, azóta három meccset játszottam: az első kettőn még próbáltam visszanyerni a formámat, az utolsón viszont már jól ment, sokat is voltam a pályán. Aztán kiderült, hogy ez volt az utolsó. Tizenkét bajnokit játszottam mindössze ebben a szezonban.

– Ennek ellenére ott lehetett a válogatottal az Európa-bajnoki selejtezőkön.

– Ez nagy pozitívum volt, örültem neki, hogy ott lehettem. A válogatottság miatt is igyekszem majd úgy alakítani a karrieremet, hogy a további fejlődésem biztosított legyen: szeretnék feljebb lépni. Az elsődleges cél továbbra is Németország, itt lenne jó egy élvonalbeli csapatba kerülni. Ott vagyok már öt éve, ismernek, és úgy érzem, én is kész vagyok már a Bundesligára. Hozzáteszem, nem lennék csalódott, ha nem jön össze, de ez a tervem.

– A szezont a koronavírus miatt fejezték be – milyen volt a helyzet Németországban, mielőtt eljött?

– A hazautazásom előtti héten még nem igazán érzékeltünk belőle semmit Nürnbergben. Az indulásom előtt kezdtek bezárni mindent, becsukott az a konditerem is, ahová jártunk, az iskolák sem működnek már. Sőt, a határokat is lezárták, úgyhogy épp jókor jöttem haza.

– Akkor most egy ideig családi körben lesz Baján?

– Így van, itthon vagyunk a két tesómmal együtt. Tegnap voltunk egy picit focizni a kosárcsapat tagjaival, jólesett a mozgás. Egyébként otthon van kint palánk az udvaron, még nem használtuk, de biztosan erre is sor kerül!