Dr. Tóth Ákos képviselte Kiskunfélegyházát a tárogatós világtalálkozón

Több mint harminc éve működik Vaján a Rákóczi Tárogató Egyesület Nagy Csaba tárogatóművész vezetésével, aki töretlenül minden évben országos találkozót és minden ötödik évben világtalálkozót szervez a Vay Ádám Kastélymúzeumban.

Az idei találkozón közel 130 tárogatós vett részt, és szinte minden korosztály képviseltette magát. Érkeztek Hollandiából, Németországból, Franciaországból, Amerikából, Norvégiából, Felvidékről, Kárpátaljáról, Romániából, Erdélyből és a Vajdaságból is. A találkozó nem titkolt célja a tárogató hangszer népszerűsítése, illetve a sokszínű zenei stílusok bemutatása, megismerése volt.

A klasszikus, a nép-, a jazz- és a cigányzene mind megjelent az ötnapos találkozón, ahol nagyon sokat tanulhattak egymástól a tárogatóművészek – nyilatkozta hírportálunknak a közgazdász végzettségű dr. Tóth Ákos, aki kisgyermekkora óta muzsikál.

Hétévesen kezdett el klarinétozni és 2004 óta játszik tárogatón. A zene szeretetét nagyapjától és édesapjától örökölte. A nagypapája egy saját készítésű citerával is megajándékozta egyszer.

Tóth Ákos jelenleg a Kecskeméti Neumann János Egyetem docense, közgazdaságtant és logisztikát tanít. Tárogatózni dr. Tarjányi József ötlete nyomán kezdett el.

Először egy erdélyi tárogatót vásárolt magának, majd hosszú kutatómunka után sikerült egy több mint százéves Stowasser-tárogatót is megvásárolnia

– mesélte büszkén dr. Tóth Ákos.

Azt is elmondta, a zenélés csak hobbi, így minden egyes zenével töltött perc ajándék számára.

– A tárogató az a hangszer, amellyel teljesen eggyé tudok válni, „énekelni” tudok rajta. Örülök annak is, hogy a város jelentősebb eseményein népszerűsíthetem ezt a csodálatos hangszert. Augusz­tus 26-án édesapámmal, Tóth Gyulával közös koncertet adunk a könyvtárban, ahol klarinéton, tárogatón és szaxofonon játszok majd. Édesapám pedig gitáron kísér, és persze szólózik is. A szép, lassú dallamokat szeretem, amivel simogatni lehet az ember lelkét – fogalmazta meg Ákos, aki egyébként mindennap gyakorol, így rendszeresen megajándékozza udvari koncertjével a szomszédokat.

Elmondta, hogy a pandémia ideje alatt tanítványával, dr. Francia Lászlóval közösen tíz vasárnapon keresztül félórás koncertet adtak a szomszédoknak, hogy ezzel is elviselhetőbbé tegyék a bezártságot.

A tárogató kiemelt nemzeti érték, hungarikum

Dr. Tóth Ákostól azt is megtudtuk, hogy a tárogatót az egész világon magyar hangszerként tartják számon, 2014 óta pedig hungarikum. A történeti tárogató valójában egy töröksíp, és a magyar szabadságküzdelmekhez különösen kapcsolódik. A csaták idején mint hadi hangszer szólalt meg, szignál­szerű dallamokat játszottak rajta. A kuruc táborokban pedig az énekléshez, tánchoz szolgáltatták a zenét. A szabadságharc befejezése után a tárogatók elhallgattak, csak ritkán szólaltak meg. A 18. századból származó leírásokból tudjuk, hogy egy-egy olyan eseményen, ünnepségen, amikor fontos volt a nemzeti tudat hangsúlyozása, a tárogatók gyakran megszólaltak. Az 1850-es években erősödött fel az igény arra, hogy a tárogatók legyenek ismét a mindennapi zenei élet hangszerei. Felújításukra több kísérlet is történt. A 19. század végén Schunda Vencel József és a Stowasser János modernizálták a tárogatót, és megszülettek a reformtárogatók.