galériával

2020.05.28. 07:00

A város ezeréves történelmi magját találták meg a régészek Solton

Régészeti feltárás folyik jelenleg is Solt központi részén, amely nyomán az egymásra rakódott rétegekből igazolhatóan feltárult a település több ezer éves történelmi múltja. A Kecskeméti Katona József Múzeum régészei Wilhelm Gábor vezetésével május eleje óta végeznek régészeti kutatást a mintegy háromezer négyzetméteres területen.

Lencsés P. Anna

A településen megkezdődött a városi sportcsarnok építése, amelynek első lépéseként elkezdődött a területen a régészeti feltárás. Ennek nyomán a jelen kortól egészen az őskorig, időben mintegy hatezer évre visszanyúlva találtak emlékeket, amelyek a neolitikum és rézkor határterületéhez köthető, úgynevezett lengyeli kultúra késői időszakába sorolhatók.

– Kijelenthetem, hogy Solt klasszikus történeti városmagját találtuk meg, ahol igazolhatóan sok ideig éltek egy helyben az emberek. A feltárt rétegsor a két métert is meghaladja, amelyben több égési szintet is meg lehetett figyelni, ami a város többszöri pusztulására utalhat. Ilyen nagy jelentőségű középkori település feltárására Bács-Kiskun megyében eddig csak Kecskeméten és Baján került sor. Solton szerencsére nem nagyon bolygatták meg előzőleg a területet, így a szinte háborítatlan helyszínen már eddig is rendkívül jelentős emlékek bontakoznak ki – újságolta Wilhelm Gábor ásatásvezető régész.

Mint elmondta, a különböző periódusok szintjeit az eddig előkerült mintegy száz darab korabeli pénznek köszönhetően remekül lehet datálni. A legkorábbi érme egy 12. századi bizánci tálkapénz. Felleltek érméket, amelyek különböző századokhoz, uralkodókhoz köthetőek. Nagyobb számban az 1690-es évekből Lipót császárhoz, a 16. századi Ferdinánd királyhoz, a 14. századból Zsigmond királyhoz köthető veretek kerültek elő, de a köztes időszakokból szinte az összes uralkodóhoz köthetően is találtak érméket. A legfiatalabb az eddig előkerült pénzek közül egy csehszlovák egykoronás 1922-ből, amely valószínűleg egy felvidékről kitelepített család tulajdona lehetett.

A régészek a területen eddig feltártak mintegy nyolc-tíz középkori házhelyet is. A szakemberek munkája nyomán láthatóvá váltak az alapárkok, a padló és a szemeskályhák is. Az épületek három-négy helyiségesek voltak. Az is beigazolódott, hogy ez a központi városmag folyamatosan lakott volt, ezt a jelenkorig datálható különböző típusú beásások (közművek, épületalapok, emésztőgödrök) is igazolják. A leletanyag kifejezetten városias, kerámiában, fémeszközökben gazdag.

Wilhelm Gábor a baon.hu-nak elmondta: már a próbafeltárásból is látták, hogy középkori és őskori anyagot is rejt a terület, de a rendkívül nagyszámú jelenség és leletanyag még őket is meglepte. A feltárás igazolta, hogy Solt már az Árpád-korban is egy módos település, városi­as hely volt. Úgy tűnik, hogy hasonlóan rangos helyként funkcionált a korai időszakban is, mint 1325-ben, amikor Fejér megye solti székeként említik.

Az ásatás mellett halad a jelenlegi 51-es számú főút, amelyet egy 1422-es forrás Keleti utcaként említ. A terület szomszédságában található a református templom, amely előtt valószínűleg itt állhatott a város Árpád-kori és középkori temploma is. Solt történelme igazolhatóan visszanyúlik az Árpád-korba, amikor már jelentős település volt fontos útvonalak kereszteződésében, mellette Tétellel és Révfaluval a Duna mellett. Ez utóbbi a magyar királyság egyik kiemelkedő folyami átkelője volt.

– Az előkerült döbbenetes anyagmennyiséget – a több ezer tárgy restaurálása után – nagy valószínűséggel 2022-ben ismerheti majd meg a nagyközönség, egy előadásokkal kísért kiállításon. Mindez büszkévé teheti a soltiakat, akik egy olyan ezeréves múlttal rendelkező településen laknak, amely történelmünk folyamán kisebb megszakításokkal mindig lakott volt, folytonos volt itt az élet. Mert kijelenthetem, hogy amióta magyarság a magyarság hazánkban, Solt itt volt – mondta el a feltárás kapcsán Wilhelm Gábor régész.

Fontos átkelőhely volt a település

Solt határában egy 2014-ben végzett feltárás során került elő a korabeli forrásokból Révfaluként nagyon jól ismert, mára már megsemmisült település, amely a Nyugat-­Európába irányuló honi szarvasmarha-­kereskedelem egyik fontos tranzitátkelőhelye volt. A falu a török hódoltság alatt élte virágkorát. A Wilhelm Gábor vezette ásatás során korabeli fegyverek, pénzérmék, cserépedények, komplett utcarészlet, 16. századi cserépkályhák és több házalap is előkerült a föld alól Solt határában, a Duna-parton.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!