A miniszterelnöknek ítélték a Szobonya Zoltán emlékérmet

Dr. Szobonya Zoltán az 1950-es években ügyvédként 350 megbélyegzett kulák családot mentett meg a kitelepítéstől Jánoshalmán és Mélykúton. 1952-ben letartóztatták, mert a megengedettnél nagyobb súlyú malacot vett, majd kitelepítették. 1956. október 26-án újra letartóztatták, ám két nap múlva a nép követelésére szabadon engedték, a jánoshalmi forradalmi bizottság titkára lett. A megtorlás idején egy koncepciós perben halálra ítélték, és 1958. szeptember 29-én a kecskeméti börtönben felakasztották.

– Soha nem készült a mártírumra, de egész életével, tevékenységével ma is példát mutat nekünk arról, hogyan kell képviselni, szakértelemmel, megalkuvás nélkül a társadalom, a nemzet valós érdekeit a mindennapokban, a nagy szorongattatás idején. Egész tevékenységével tagadta mindazt, ami a diktatúra hirdetett és követelt. A megtorlás során a mefisztói alkut nem tudták rákényszeríteni. Olyan ember volt, akit megbilincselve, gúzsba kötve sem tudtak megtörni, nem tudták elvenni emberi tisztességét és a szabadságról szőtt álmait – mondta a megemlékezésen Kissné Szobonya Csilla, aki 5 éves volt, mikor édesapján végrehajtották a halálos ítéletet.

A dr. Szobonya Zoltán emlékérmet 2009-től adják át, idén Orbán Viktornak ítélte oda a kuratórium. Mint a miniszterelnök méltatásakor elhangzott: „elkötelezett demokrata, alapvetően meghatározó számára az antikommunizmus, illetve minden diktatúrával való szembenállás”, és „harminc éves politikai pályafutását jó jellemzi a magyarságért, a szabadságért, és az ország szuverenitásáért való töretlen kiállás és küzdelem”. A díjat Orbán Viktor távollétében Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter vette át.

– Ha a szabadság természetét meg akarjuk ismerni, nem elég eszméket és elméleteket tudnunk, azokra az emberekre kell figyelnünk, akik keresték, megtalálták és átélték a szabadságot. Különösen fontos, hogy emlékezzünk azokra, akik a szabadságot nehéz időkben voltak kénytelenek átélni, vagy annak hiányát megszenvedni. Amikor a zsarnokság által végletesen behatárolt élethelyzetben kellett embernek maradni, nemcsak a GULAG-on, az Andrássy út 60-ban, de a tanári katedrán állva, vagy földet művelve, vagy a gyárban dolgozva – mondta beszédében a miniszter.

Az ünnepségen beszédet mondott Bányai Gábor országgyűlés képviselő, és prof. dr. Szakály Sándor, a Veritas Történetkutató Intézet főigazgatója is.