A fürjtojás apró, de annál nagyobb a beltartalmi értéke

Lakiteleken már elterjedt, sokan ismerik és fogyasztják a fürjtojást, de még mindig sokat kell tenni a népszerűsítéséért – mondta hírportálunknak Kovács Dóra, aki tizenöt éve foglalkozik fürj tenyésztéssel, illetve fürjtojás termeléssel. Az elmúlt évek alatt kialakult már a saját piacuk, de szívesen vesznek rész különböző eseményeken, szívesen tartanak bemutatókat, kóstolókat, hogy megismertessék ez embereket ezzel a nagyon egészséges táplálékkal. Kovács Dóra is azért fogott bele a fürjek tenyésztésébe, mert háromgyermekes édesanyaként fontos számára, hogy egészséges alapanyagokból készült ételeket tegyen a családja elé. Éppen ezért nem csak fürjeket, de több féle baromfit is tartanak, illetve amit csak tudnak a kertjükben megtermelnek. 

Először csak ötven fürjet nevelgettek, ami a családot bőven ellátta. Mivel a fürjek 16 óránként tojnak, bőven jutott a tojásból a családnak, sőt még az ismerősöknek is. Még úgy is, hogy öt fürjtojás tesz ki egy tyúktojást. A fürjek és a tojások iránti vonzalom az évek során csak erősödött, így a család folyamatosan növelte a madarak számát. Ma már mintegy ötszáz fürjet tartanak, a hobbiból pedig hivatás lett. A kis agrárvállalkozás gazdasági alapját képezi, hogy a tenyésztett, tartott fürjeket élő állatként (napos és előnevelt fürj, kifejlett fürj) és húsként is értékesíteni lehet. Ezen kívül az étkezési fürjtojás és tenyésztojás eladásából is képződhet bevétel – mesélte Dóra, aki fürjtojás jótékony hatásairól is szívesen beszélt. Elmondta, a fürjtojást azok is fogyaszthatják, akik allergiásak a tyúktojásra. Ízében nem különböznek egymástól, a fürjtojás azonban több mint száz betegségre alkalmazható. Dóráék saját bőrükön tapasztalják az előnyeit, hiszen szinte soha nem betegek és a vevőktől is nagyon sok pozitív visszajelzést kaptak már. A rendszeres fogyasztók közül, volt akinél a cukorbetegséget fordította vissza. Volt, akinek a magas vérnyomását normalizálta. De nagyon jó immunerősítő, jó hatással van az idegrendszeri problémákra is. Ugyanakkor a fürjnek nem csak a tojása, de a húsa is nagyon ízletes és egészséges. 

Dórától azt is megtudtuk, hogy időközben saját recept alapján elkezedett késztermékeket is készíteni, amit több környékbeli étterembe is beszállít. Elsősorban főtt, pácolt és füstölt fürjtojásokat készít. A megfőtt, bepácolt, és megfüstölt tojásokat üvegbe rakva olivaolajban tárolja. Dóra tojáskrémet, illetve tojássalátát is készít több féle ízesítésben, hozzá a fűszernövényeket is – egy-két kivétellel – otthon termelik meg. Az apró főtt tojások pucolása pedig családi program, a gyerekek is szívesen besegítenek, ami azért is jó mert a tojáspucolás nagyon jól fejleszti a finommotorikus képességeket – tette hozzá az édesanya. 

Azt is elmondta, hogy a fürjek tartása nem igényel különösebb eljárást, a fényviszonyok és hőmérséklet azonban nagyban befolyásolja a tojáshozamot. Az apró, mintegy 30 dekás madarak napi szintű etetése, itatása és a ketrecek tisztítása egyedül Dóra feladata. A takarmányt saját tapasztalataikra építve saját receptúra alapján kevertetik.  

Hatszáz éve még díszmadárként tartották

A fürj (Coturnix coturnix) a madarak osztályának tyúkalakúak (Galliformes) rendjébe és a fácánfélék (Phasianidae) családjába tartozó faj. Európában és Ázsiában őshonosan költ. A japán fürjet 600 évvel ezelőtt még díszmadárként tartották. Gazdasági jelentősége 1910-től nőtt, amikor megkezdték a szelektálásukat hús-, illetve tojástermelés irányába. Ettől kezdve új háziszárnyassá vált.

Mindössze tíz grammot nyom egy darab fürjtojás, az energiatartalma is csekély, 15 kilokalória van benne, a tyúktojás ötöde-hatoda csupán. Ugyanakkor a kicsiny méretéhez képest feltűnően értékes a beltartalma: proteinekben, A-, B1-, B2-, C-, D3-, E-vitaminokban és ásványi anyagokban (például foszforban, káliumban, vasban, cinkben) igen gazdag. Koleszterin viszont kevés van benne, így szív- és érrendszeri betegek is bátran fogyaszthatják.