Az 1980-as években emelkedett a város fölé a kecskeméti Vízműdomb

Mint már írtuk: Kecskemét 1950-ben lett Bács-Kiskun megye székhelye, mely szerepkör egyben kiemelt fejlesztési lehetőséget jelentett. Sorra épültek az ipari létesítmények, lakóövezetek, lakótelepek és a különböző intézmények. 

A főtér 1976-ban jelentősen átalakult. Lényeges változás volt, hogy 1976-ban a főtéren áthaladó 44-es és 52-es utakat, s az ide beérkező 26 utca forgalmát elterelték. A Szabadság teret úgynevezett kiskörúti gyűrűvel vették körül és a teljes forgalmat kivezették a főtérről.

A város központján túl is pezsgett az élet: új óvodák, általános iskolák, gimnáziumok, szakmunkásképzők, kollégiumok épültek. Az egészségügyi ellátást is javították: több száz ágyas kórházzal, rendelőintézetekkel, sok orvosi rendelővel, véradóállomással, mentőállomással és nővérszállással is gazdagodott a város. 

A kereskedelmi és vendéglátó-ipari hálózat is jelentősen bővült: ABC és iparcikkáruházak, szálloda-éttermek, éttermek, csárdák, sörözők segítették az ellátást. A Kecskemét közeli, lajosmizsei Tanyacsárda 1970-ben nyitotta meg kapuit. A sportlétesítmények közül a legjelentősebb a Széktói Stadion, a Fedett Uszoda és a Gokartpálya volt. 

Kecskemét művészi élete is színesedett. Több múzeum létesült. A kecskeméti filmstúdió 1971-ben alakult: ez volt az első, 1957-ben alapított animációsfilm-stúdiónak a vidéki stúdióegysége. A hetvenes évek elejétől a művészek érdeklődése a tűzzománc felé fordult, s az akkori Bács-Kiskun Megyei Tanács gondozásával megrendezték a Nemzetközi Zománcművészeti Alkotótelepet. Az első 1975-ben volt. A Nemzetközi Kerámia Stúdiót 1975-ben alapították, az országban egyedülállóan folyamatosan, egész évben működve biztosított technikailag és szellemileg inspiratív hátteret az alkotóművészek számára. 

A lakosság pihenését pedig a széchenyivárosi parkerdő, a szabadidőközpont, a teljesen átépített strandfürdő és a Vadaskert szolgálta. Az 1980-as évek elején 117 hektáron kezdődött meg a szabadidőközpont építése. Az összterület 50 százalékán mesterséges tavat alakítottak ki, a kitermelt földből 40 méter magas dombot építettek. 

A Vadaskert területileg az ország legkisebb állatkertje volt. Létesítése az I. Vadászati Világkiállítással kapcsolódik össze, amelyet a fővárosban rendeztek ugyan, de az ott bemutatott hazai élőállat-gyűjteményt Kecskemétnek ajándékozták, sőt ideköltözött a világkiállítás jelképe, a dámszarvasszobor is. Így 1971-ben a város vezetése úgy döntött, hogy létrehozza a Kecskeméti Vadaskertet. Az akkori előírásoknak megfelelően készült, mintegy három hektáron, elsősorban hazai vadak és őshonos magyar háziállatok bemutatása céljából. A Vadaskert a mai napig működik és nagyon népszerű.