2024.01.28. 19:50
A hatvanas években Kecskeméten sorra épültek az ikonikus épületek
A város egésze formálódott, gazdagodott és szépült. Az 1960-70-es években épült meg sok olyan kecskeméti intézmény, mely ma is meghatározó a városkép szempontjából. Ilyen az Aranyhomok szálloda, az Alföld áruház, a művház és a megyei önkormányzat épülete is.
A Szalagház volt az ország egyik legnagyobb háza
Forrás: Sebestyén Imre hagyatéka
A város múltját a Petőfi Népe régi mellékletében, a Grátiszban megjelent múltidéző írásunk alapján idézzük fel, melyhez forrásként Juhász István Kecskemét város építéstörténete című könyvét vettük alapul, valamint több internetes írást. Korabeli képeslapokat Sebestyén Imre kecskeméti gyűjtő gyűjteményéből vettünk illusztrációként.
Kecskemét 1950-ben lett Bács-Kiskun megye székhelye, mely szerepkör egyben kiemelt fejlesztési lehetőséget jelentett. Sorra épültek az ipari létesítmények, lakóövezetek, lakótelepek és a különböző intézmények.
A város fejlődését a városrendezési tervek nagyban befolyásolták, a másodikat 1967-ben fogadták el.
Szemlátomást fejlődött és szépült Kecskemét, azért akadtak problémák is. A folyamatosan növekvő lakossági igények és a megnövekedett szerepkörrel járó igazgatási, társadalmi, s nem utolsósorban a gazdasági szervezetek jelenléte feszegetni kezdte a város elavult térbeli szerkezetét. Ennek olyan alapvető hibái mutatkoztak, melyeket csak városméretű rekonstrukcióval lehetett elhárítani. Ilyen gondot okozott az, hogy keveredtek a lakó- és ipari övezetek. A fő közlekedési utak a városközponton haladtak át. Gond volt a lakásalap mennyiségi és minőségi elégtelensége is. Az alacsony közműellátottság mellett kiépítetlen volt a közintézmény-hálózat.
Forrás: Sebestyén Imre hagyatéka
A közintézmények miatt a főteret nyugati irányban bővítették. Felépült a színháztermes művelődési ház. Az Erdei Ferenc Kulturális Központ 1975-ben nyitotta meg kapuit Kecskemét polgárai előtt és rövid időn belül az ország legjobb intézményeinek egyikévé vált. Mellette a megyei tanács épülete már korábban elkészült, 1963-65. között. Sorra nőttek ki a nagy irodaházak, négy nagy áruház, többek között az Alföld (1971), a Bútor, az Univer és a Hús. Mindezek mellett épültek bankok, utazási iroda, szakszervezeti székház, a Petőfi Sándor utcán a Szalagház (1967-69) és a Fűrészfogas.
A főtér is átalakult.
Lényeges változás volt, hogy 1976-ban a főtéren áthaladó 44-es és 52-es utakat, s az ide beérkező 26 utca forgalmát elterelték. A Szabadság teret úgynevezett kiskörúti gyűrűvel vették körül és a teljes forgalmat kivezették a főtérről.
A főtéren 1962-ben felépült az Aranyhomok szálloda, 1969-ben a Lordok Háza. 1983-ban az „új” Centrum áruházat vehette birtokba a vásárlóközönség, a régi Centrum a Szabadság téren működött. A felépült új Centrum áruház felépítéséhez 35 elavult lakást és számos üzletet bontottak le. Új élettel és gazdag tartalommal telt meg több műemlékvédelmet élvező épület is, mint a régi Sajtóház, a Tudomány és Technika Háza, az Újkollégium vagy a Kodály Intézet.
