Ritkán, de előfordulhatnak hazánkban is nagyobb földrengések

A szakember elmondta, hogy a földrengést az okozza, hogy a Föld külső merev felszíne lemezdarabokból áll, melyek mozognak, egymáshoz közelednek, illetve távolodnak egymástól, mely során feszültség keletkezik a lemezhatárokon és a lemezekben is. Ezek a feszültségek pedig földrengésben pattannak ki. Süle Bálint elmondta, hogy a ha ránézünk a világ földrengéstérképére, akkor többnyire egyben a lemezhatárokat is megpillanthatjuk. A mi térségünket az Adriai-tenger mikrolemezének északkeleties mozgása befolyásolja földrengés szempontjából, amitől hazánk területe alatt is felhalmozódik feszültség. 

Süle Bálint elmondta, hogy a földrengés ereje, vagy magnitúdója (amit általában Richter-skála szerinti értékként olvashatunk a sajtóban) mellett az is meghatározza annak pusztító erejét, hogy a földfelszíntől milyen távolságban keletkezik. Magyarországon a sekély földrengések jellemzőek, mintegy 5-10 kilométer mélységűek. Az augusztus 19-i Békés megyei 4,1-es magnitúdójú földmozgás is 8-10 kilométer mélységben pattant ki. A 4,1-es magnitúdó olyan erősség, melynek epicentruma környékén történik kisebb rongálódás.

Süle Bálint elmondta, hogy ez a földrengés nem volt hagyományos abban az értelemben, hogy a főrengést nem kisebb magnitúdójú utórengések követték, hanem két 4,1 magnitúdójú rengés pattant ki 11 óra 13 és 16 perckor, majd vasárnap hajnalban is egy hasonló nagyságú rengés történt – ezért pontosabb földrengés sorozatról vagy földrengés rajról beszélni. Arról is beszélt, hogy ilyen erősségű rengésnél napokig lehet utórengésre számítani. Azok a rengések, melyeket a lakosság nem érzékel, de a műszerek igen, akár hetekig, hónapokig is eltarthatnak. Süle Bálint hozzátette, hogy mintegy 2-es magnitúdójú földrengés az, amit még érzékelhet az ember, ilyenről is érkeznek beszámolók itthonról.

A szakember arról is beszélt, hogy egy 5-6-os magnitúdójú földrengést már olyan erősséget jelent, amit akár több száz kilométerről is érzékelhetünk, főleg, ha magas épületben tartózkodunk.

A kecskeméti földrengésekről is beszélt a szakember. 1911. július 8-án kb 5,6 magnitúdós földrengés volt Kecskeméten. Ez a méretű rengés hazánkban ritka, 40-50 évente fordul elő. Azt is elmondta, hogy a 20. század első 56 évében három ötösnél erősebb földrengés történt, azóta egy sem. A Békés megyeihez hasonló nagyságú, négyes és ötös magnitúdó közötti rengések átlagosan 10-20 évente következnek be Magyarországon.  

Az 1911-esnél is ritkább a 6-6,3-as magnitúdójú földrengés. Ilyen volt például 2020-ban Horvátországban, vagy 1763-ban Komáromnál, de napjainkban is előfordulhatnak ekkora rengések Magyarországon, ezért erre érdemes készülni.

Süle Bálint jó tanácsokat is megfogalmazott földrengés esetére. A szakember azt javasolta, hogy ha mozog a föld, bújjunk stabil asztal alá, védjük fejünket és tagjainkat a lehulló tárgyaktól. Nem jó ötlet a földrengés közben kiszaladni az épületből, mert fejünkre eshet egy lehulló cserép. A szabadban potenciális veszélyt jelentő elektromos vezetékektől és az épületektől tanácsos eltávolodni. Ha emeletes épületet hagyunk el, érdemes a lépcsőt használni a lifttel szemben. Fontos ellenőrizni az elektromos rendszert és a gázvezetékeket az esetleges szivárgás miatt. A szakember kiemelte: nem maga a földrengés, hanem az annak következtében megsérülő emberi infrastruktúra jelenti a legnagyobb veszélyt a testi épségre.