Korszerűsítették a polgármesteri hivatalt és új járdát is építettek Szankon

Sokan gyűltek össze szombaton a szanki művelődési ház előtt, ahol szalagátvágással is megünnepelték, hogy az épületen elvégezték a régóta remélt tetőcserét. A Vörösmarty Mihály Közösségi Színtér ugyanis gyakran beázott az elavult tetőszerkezet miatt. Varga Ferencné polgármester az avatóünnepségen elmondta, hogy a Magyar Falu Program (MFP) révén 15 millió forintot költhettek a munkálatokra. 

– Minden településvezető elkötelezett a közössége fejlődéséért, a települése előrehaladásáért. A lehetőségek azok, amik jelentősen meghatározzák, hogy egy település hogyan és mennyire tud előrehaladni. Fejlődést biztosít számunkra most a Magyar Falu Program, amelyben az ötezer fő alatti települések pályázhatnak – emelte ki Varga Ferencné, aki köszönetet mondott mindazoknak, akik részesei voltak a művelődési háznál végzett munkáknak. 

A községháza felújítására 25,4 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyert a település. Mint elhangzott: 

a hivatalban megtörtént a nyílászárók cseréje, az elektromos hálózat felújítása és a fűtés korszerűsítése. 

– A megnövekedett áramszükséglet sok nehézséget okozott a hivatalban, melynek fűtése elavult volt, és a nyílászárók is megértek a cserére, így a fejlesztés nagyon ránk fért, amit a hivatal dolgozói már nagyon régen vártak – sorolta a községvezető. 

Az MFP révén járdaépítésre is lehetőség nyílt a Béke utcában, ahol a Kossuth Lajos és a Táncsics Mihály utca közötti 312 méteres szakaszon 1,7 méter szélességű járda anyagköltségeire nyert 5 millió forint az önkormányzat. – Egy településen a járdaépítés egy olyan fejlesztés, amiből sosem elég – vélekedett a fejlesztésről Varga Ferencné. 

– Ez az esemény ott lesz Szank történetében, mert ezekkel a beruházásokkal is gyarapodott a település. 

A Magyar Falu Programnak éppen az a jelentősége, hogy kis, de helyben, az ott élők számára lényeges beruházásokat segít – hangsúlyozta köszöntőjében Lezsák Sándor, a térség országgyűlési képviselője.

Az Országgyűlés alelnöke kiemelte: azokon a településeken, ahol van életerő, ahol van olyan közösség, amelyik az önkormányzattal együttműködve „kiköveteli” a támogatást, ott nagyon fontosak ezek a kisebb költségvetésű beruházások. – A lényeg az, hogy az önkormányzat, a helybeliek pontosan határozzák meg, hogy mire van szükség – tette hozzá Lezsák Sándor, aki kiemelte: az utóbbi tíz esztendőben egyre több lehetőségünk van, mert sikerült egy olyan kormányzati technikát kialakítani, hogy amennyire lehet, függetlenek vagyunk a világ szörnyű változásaitól, illetve amennyire lehet, több lábon áll az ország szerte a világban. 

– Szankot mindig egy olyan településnek tekintettem, ahova érdemes megszületni, érdemes ott élni, érdemes beköltözni – fogalmazott Lezsák Sándor, aki hozzátette: 

jövője van Szanknak, olyan jövője, ami a jó utak, munkahelyek segítségével a fiatalok számára is vonzó lehet. 

Az avatószalagok átvágása előtt Kósa István református tiszteletes kért áldást az elkészült beruházásokra. A kultúrház után a községházánál is felavatták az elkészült beruházásokat, és a jelenlévők megtekinthették a megújult hivatalt. Az ünneplő közösség tagjai elsétáltak a Büszkeségpont előtti, új járdaszakaszhoz is, ahol egy újabb szalagátvágással zárult a hármas ünnep. 

Népszerűek a kistelepülések

Érzékelem azt, hogy egyre többen kívánkoznak az olyan településekre, mint Szank – mondta el az avatón Lezsák Sándor, aki hozzátette: főként a pandémia idején erősödött meg a felismerés a nagyvárosi panellakásokban élőkben, hogy jobb lenne olyan körülmények között élni, mint egykoron a nagyszüleik. – Mindehhez a megfelelő feltételeket kell biztosítani Szankon. Nemcsak az önkormányzatnak a feladata, hanem a kormányzatnak is kötelezettsége, hogy megteremthessék ezeket a feltételeket. Az ilyen beruházások mind ezt szolgálják – fogalmazott Lezsák Sándor.