Mi is segíthetünk adatokat gyűjteni az erdei fülesbaglyokról

Az erdei fülesbagoly a lakott területeken is a leggyakoribb fészkelő bagolyfajunk. Mivel saját fészket nem épít, emiatt más fajok, főleg a varjúfélék üres fészkeibe költözik be, de a településeken fehér gólya fészkében és akár emeleti balkonládában is megtelepedhet – írja az Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME).

Úgy tűnhet, hogy ez egy nehéz feladat rátalálni a baglyokra, hiszen ezek a madarak éjszakai életmódot folytat, de nappal a bagolypár többnyire a növényzet sűrűjében rejtőzködik. Szerencsére a fészkelő baglyok felmérése egyike a létező legegyszerűbb madármegfigyelési, adatgyűjtési módszereknek – ehhez ugyanis a madarakat nem is kell látni!

Ennek a felmérésnek az a lényege, hogy az esti szürkület óráitól alkalmanként hallgatózzunk néhány percet az erkélyről, az emeleti ablakból, a tornácról, a kertből, az utcán, a parkban sétálva – és ezt hetente egy-két alkalommal ismételjük meg márciustól júniusig (de ne lepődjünk meg, ha az alábbi nászhangokat februárban, vagy akár az előző év decemberétől halljuk). Eközben pedig a hím és a tojó erdei fülesbagoly gyakran egymásnak válaszolgató udvarló jelzőhangját, a körbe-körbe repkedő hím szárnnyal tapsolását, később pedig a fiókák jellegzetes, mással össze nem téveszthető hangját keressük:

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) összegyűjtötte az egyes bagoly hangokat:

A költőpárok állandóak, így akár az év bármely napján találkozhatunk velük, ezért amikor csak tehetjük, érdemes folyamatosan hallgatózni, figyelni.

Ha a fentebbi hangok közül valamelyikét is hallottuk, akkor egy elektronikus űrlap a gyors és egyszerű – akár okostelefonon is elvégezhető – kitöltésével tudunk adatainkkal hozzájárulni a faj országos elterjedési térképének pontosításához.

A lakosság által beküldött adatok is részét képezik az MME Ragadozómadár-védelmi Szakosztály által évente összeállított fajmegőrzési beszámolóknak. (A 2017. évi beszámolót is elolvashatjuk, amelyből egy éves átfutással összeállított HELIACA évkönyveket is megjelentettek.)

– A civilizációs hatások, az élőhelyátalakítások és a klímaváltozás mind több faj fennmaradását érinti, túlnyomó részt sajnos veszélyezteti – hívja fel a figyelmet az egyesület. – Ezért nélkülözhetetlenek azok az országos, kontinentális és akár globális szinten összehangolt állomány-monitorozó tevékenységek (az MME a Monitoring Központ, valamint a Madárgyűrűzési Központ révén két ilyet is működtet), melyek alapját képezik az érintett fajok természetvédelmi állapotfelmérésének, az állományok megmaradását szavatoló fajvédelmi tervek kidolgozásának és az intézkedések végrehajtásának.

Az MME Ragadozómadár-védelmi Szakosztály éves jelentései alapján készült állománybecslési adatok első körben a magyarországi természetvédelmi hatóságokhoz kerülnek, ezután a Magyar Állam által készített jelentés részeként eljutnak az Európai Unió érintett szerveihez, továbbá a madárvédelmi szervezetek világszövetségének számító BirdLife International-hoz (ebben hazánkat az MME képviseli) is.

Akik szeretnék jövő tavasszal a környezetükbe csábítani egy erdeifülesbagoly-párt, az év folyamán, februárig helyezzen ki valamilyen fészkelést segítő eszközt, ősszel pedig létesítsen bagolyetető egérvárat.

Miért jó nekünk a baglyok közelsége?

16 000 bagoly legalább 4 020 500 példány mezőgazdasági kárt is okozó rágcsálót pusztít el egy télen. A gazdálkodóknak ez azért is hasznos, hiszen nem kell drága és a környezetre is veszélyes rágcsálóirtó szereket vásárolniuk, hanem a baglyok ingyen és bérmentve elkapják ezeket a kártékony állatokat.

Borítóképünk illusztráció.