2020.04.22. 07:00
A koronavírus-járvány hatása anyanyelvünket sem kerüli el
Életünk minden területén érezteti hatását a világjárvány, nem kivétel ez alól anyanyelvünk sem. A mindennapi szóhasználatunkban ugyanis megjelentek a jelenlegi helyzetre reflektáló, eddig nem létező kifejezések, illetve népszerűek a járványhelyzet különböző aspektusaira reagáló úgynevezett internetes mémek is. A kiskunhalasi születésű nyelvész, újmédia-kutató dr. Veszelszki Ágnes, a Budapesti Corvinus Egyetem Kommunikáció- és Médiatudomány Tanszékének tanszékvezető egyetemi docense ezekkel a jelenségekkel foglalkozott legfrissebb írásaiban.
Veszelszki Ágnes a járvány nyelvi hatását kutatta Fotó
Forrás: Petőfi Népe
Fotó: Lakos Gábor
Egy nyelvész soha nem alszik, a nyelvvel foglalkozó kutató azonnal felfigyel a nyelvben bekövetkező változásokra – vallja dr. Veszelszki Ágnes. A jelenlegi korszakban ez a változás pedig leginkább a szavakban érhető tetten.
Olyannyira igaz ez, hogy kétszáznál is több, az elmúlt néhány hónapban nyelvünkben megjelent új vagy korábban ritkán használt, de most újraéledő kifejezés és szó szerepel Veszelszki Ágnes koronavírus-járvánnyal és a karanténhelyzettel kapcsolatos gyűjteményében. A nyelvész elsősorban hallgatói és ismerősei, valamint egy online űrlap segítségével mindössze két nap alatt gyűjtötte össze ezt a szókincstárat.
Az új szavakat Veszelszki Ágnes témájuk alapján négy csoportba sorolta. Van egy csokorravaló a vírust és a fertőzést, a hivatalos kezelési módok és reakciókat leíró kifejezésekből. Ilyenek például a megkoronázódik, a megkoronázza, az elgyőrfipalisodott vagy a társas távolságtartás. Az otthoni munkavégzés és a távoktatás kapcsán olyan új szavak jelentek meg, mint a karanténpedagógia, a digitális átállás és a karanténszakáll. Az otthoni főzés és kényszersütés életre hívta egyebek mellett a karanténkonyha, az élesztőpárbaj, a karanténkovász, a pánikvásárlás és a vécépapírkrízis szavakat. A fotelmagány, a karanténkoncert, a koronanapló vagy a videóinni kifejezések pedig a különféle megküzdési stratégiákat nevesítik.
Veszelszki Ágnes hangsúlyozza, hogy az összegyűjtött kifejezések nagy része alkalmi szóhasználatnak tekinthető. – Azt remélhetjük, hogy ha már nem létezik az a jelenség, amelyre a szó utal, akkor a megnevezésére használt elemre sem lesz szükség. Az sajnos bizonyos azonban, hogy az 1960-as években megalkotott, de csupán újonnan megismert koronavírus szót még sokáig fogjuk emlegetni – mondta.
Jól látszik, hogy az ideiglenesen bővült szókincsünket átitatja a humor, ami ebben a nehéz helyzetben is segíthet. A humor egyfajta szelep, kiengedi a feszültséget, segít a nehézségekkel való megküzdésben. – Ez megjelenik egyrészt a szavakban, gondoljunk csak az élesztőpárbaj, elgyőrfipalisodik kifejezésekre. Másrészt pedig az alapvetően a humorra építő koronamémekben, amelyek a fekete humor újszerű megjelenési formáinak tekinthetők. Ha kimondjuk a tabut, már részben megküzdöttünk vele. Nehéz kérdés egyébként, hogy szabad-e, lehet-e viccelni egy globális katasztrófa és tragédia idején. De úgy tűnik, bizonyos mértékben segít – mondta Veszelszki Ágnes.
Fotó: Lakos Gábor / Petőfi Népe
Ő vezette be a digilektus fogalmát
Egyetemi tanulmányainak kezdete óta kutatja Veszelszki Ágnes az infokommunikációs technológia nyelvre és írásra gyakorolt hatását. A témában írt doktori disszertációjában vezette be a digilektus fogalmát, ami a számítógép közvetítette kommunikáció nyelvhasználati módjának, egy új nyelvváltozatnak a megnevezése. Emellett a halasi származású nyelvész kutatási területeivel kapcsolatban írt már számos tanulmányt, kötetet és könyvet, illetve előadásokat tart magyar, valamint angol és német nyelven.
