Együtt ünnepelték a búcsút és a felújítást Jánoshalmán

Közel ötvenmillió forinttal támogatta a magyar kormány a jánoshalmi Szent Anna-templom külső homlokzatának felújítását, amelynek munkálatai másfél évvel ezelőtt kezdődtek el. Mostanra a talapzattól egészen a kereszt csúcsáig megújult a több mint 230 éves templom külseje. Bábel Balázs elmúlt húszéves érseksége alatt második alkalommal újították fel a templomot.

A több mint 230 éves templomépület az elmúlt évszázadban is több kisebb-nagyobb rekonstrukción esett át. A 2002-es külső homlokzati felújítás után azonban a felvizesedések miatt ismét felújításra szorult. Sok helyen omladozott a vakolat, ezért nem volt tovább halogatható az újbóli felújítás. Az első ütemben a templom külső falán a lábazat vakolatát bontották le egészen a téglákig, ami vízzárást kapott. A rekonstrukció során a külső falakat, stukkókat és az épületen lévő kőszobrokat is restaurálták. A magyar kormány 49,9 millió forinttal járult hozzá a templom felújításához, amelyet saját forrásból további 5 millió forinttal egészített ki a katolikus egyház.

Az ünnepi szentmise előtt Bábel Balázs megáldotta a Jézus nagyanyja, Szent Anna tiszteletére felszentelt templomot. A templomban jelen lévő hívekért ajánlotta fel a szentmisét, a liturgia során szólt arról, hogy Jézus Krisztus az, aki életet lehel a Szentírásba, a szentségekbe.

– Azért fontosak a szentek, mert valamit megvalósítanak abból, amit Jézus tett, valóra váltják az evangéliumot – mondta. Hozzátette: Szent Anna képviseli számunkra a szent öregeket, az öregség azonban már az Ószövetségi biblia szerint is önmagában nem érdem, mert az, hogy valaki hosszú életet él, Isten ajándéka. Önmagában nem az öreg kor, hanem a bölcsesség az érdem, amellyel azonban már fiatalkorban is rendelkezhet az ember.

A szentmise után a hívek megcsodálhatták és megérinthették az oltár mellett felállított Missziós keresztet, amely négy napon át volt látható a jánoshalmi Szent Anna-templomban, és ma Kiskunmajsára érkezik. Az ezt megelőző napokban Hercegszántón, Bácsalmáson és Mélykúton volt látható.

Bronzborítású díszes tölgyfa kereszt

A Missziós kereszt Ozsvári Csaba ötvösművész (1963–2009) alkotása, egyben az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus szimbóluma. A díszes tölgyfa kereszt 2007-ben készült, három méter húsz centi magas, bronzborításokkal díszített. A Budapesti Városmisszió alkalmával állították fel először, majd az esztergomi bazilika északi kereszt­hajójában nyert végleges elhelyezést. Ferenc pápa Rómában a magyar püspökök „ad limina apostolorum” látogatása alkalmával 2017 novemberében megáldotta a 2020-ban Budapesten megrendezendő 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NEK) Missziós keresztjét.

Foerk Ernő készítette a terveket

1783–1787 között lakossági összefogásával épült meg a jelenlegi nagyméretű, impozáns templom hajórésze. 1788. július 26-án az akkori kalocsai érsek, Kollonich László szentelte Szent Anna tiszteletére. 1907 és 1909 között, Klanszky Ferenc apát-plébános idejében, a meglévő templomot bővítették két oldalhajóval és a szent­ély résszel. A terveket az a Foerk Ernő építész készítette, aki a kalocsai Főszékesegyház mai formáját és a szegedi dómot is tervezte. A templom hosszúsága 63,5 méter, szélessége 15 méter, a kereszthajók hossza 28,1 méter, a belső magasság 13 méter, a torony 48 méter magas. A templom befogadóképessége körülbelül 3500 ember.