Hazatérve az anyák négyötöde anyatejjel táplálja újszülöttjét

A megyei kórház korábban nem szerepelt túl jól abban a statisztikában, amely az intézményből kizárólag anyatejes táplálással hazabocsátott újszülöttek arányát mutatta. Tavaly januárban a babák mindössze 18, februárban csak 14 százaléka volt ilyen, a többi csecsemő mind kapott több-kevesebb tápszert.

Pap-Szekeres Anita ápolási igazgató és dr. Kelemen Edit, a koraszülöttrészleg vezető főorvosa egy éve elhatározta: minden eddiginél nagyobb figyelmet szentelnek arra, hogy elmagyarázzák az édesanyáknak, miért is óriási kincs az anyatej, és hogy a lehető legtöbb segítséget megadják nekik, ha nehézségeik adódnak a szoptatással. Tudni kell, hogy a kórházban korábban két védőnőre, Orosz Helgára és Stadler Beá­tára jutott az óriási feladat, hogy ellássák jó tanácsokkal az édesanyákat (évente 2500-2600 gyermek jön világra Kecskeméten, és naponta 12-14 gyermeket bocsátanak haza). Tavaly április elején viszont négy kecskeméti védőnő (közülük ketten laktációs tanácsadói végzettséggel is rendelkeznek) vállalta, hogy önkéntesként bejár a kórházba. Nagy Szilvia, Ráczné Turcsányi Réka, Szabó Béláné Rita és Szabóné Kis Éva lassan egy éve egymást váltva dolgozik az újszülött osztályon, azaz van, hogy valaki egy héten kétszer is sorra kerül – és mindezt fizetés, térítés nélkül teszik. Így egy anyukára és gyermekére sokkal több idő és figyelem juthat.

A „küldetés” eredményei ennyi idő alatt is megmutatkoztak: mint azt egy pénteki beszélgetésen megtudtuk, immár az édesanyák nyolcvan százaléka úgy megy haza szülés után a kecskeméti kórházból, hogy kizárólag anyatejjel táplálja gyermekét, és az ötven százalékot meghaladja azon anyukák aránya, akik a bent töltött első, nehéz és ismerkedős napok során sem adnak semennyi tápszert babájuknak.

Pap-Szekeres Anita hangsúlyozta: a kórházi három nap alatt megpróbálják teljesen felkészíteni az anyát és újszülöttjét is az otthoni életre, ehhez igyekeznek sok hasznos gyakorlati információt átadni. Az ápolási igazgató a jövőben szeretné, ha továbbképzéseken az osztály dolgozói, a csecsemős nővérek is is lehetőséget kapnának az anyatejről való legmodernebb ismeretek elsajátítására.

Kelemen Edit szerint nagy szükség van az édesanyák önbizalmának, magukban való hitüknek megerősítésére is.

– Minden anya tud szoptatni, csak le kell győzni félelmeit is, és akarnia kell. Azt látjuk, hogy az első-második nap ijedtsége, rettegése megszűnik, és az anyukák mosolygósan, biztos tudással tudnak hazamenni – mondta a főorvosnő, aki kiemelte a szülés utáni aranyóra – amit az újszülött az anya vagy apa mellkasán tölt el – nagy jelentőségét is. A kórház azon lesz, hogy az egy órát akár kettőre is megnövelje.

Szabóné Kis Éva, az egyik önkéntes védőnő szerint az internet világában az anyákat összezavarhatja a rengeteg, könnyen elérhető, de sokszor téves információ, és elnyomhatja az anyai ösztöneiket is. Ezért a védőnők arra törekszenek, hogy rövid, de határozott, praktikus tanácsokkal lássák el őket.

Nagy szükség van az anyatejre a kórházban

A szakemberek több tévhitet is szeretnének eloszlatni. Dr. Tálosi Gyula, a csecsemő-és gyermekgyógyászati osztály vezető főorvosa például elmondta: az anyatej nem lehet rossz, mindig a gyermek igényeinek megfelelő az összetétele (a koraszülött baba édesanyjának teje magasabb fehérjetartalmú), és az se probléma, ha áttetsző vagy sárgás a színe. Vagy: ha a csecsemő sír, az nem csak éhséget, hanem szomjúságot is jelezhet.

Kelemen Edittől megtudtuk: a kórházban most is több, állami gondozásba vételre vagy örökbefogadó szülőkre váró újszülött van, akiket mindenképpen szeretnének anyatejjel táplálni. Ezért kérte azokat az édesanyákat, hogy aki tudja, az otthoni esetleges felesleget vigye be a kórház anyatejgyűjtő állomására (jelenleg csak napi fél-egy litert kap a koraszülött részleg).