Minden családban kell lennie egy vérnyomásmérőnek

Néma gyilkos – orvosi berkekben így is emlegetik a hipertóniát, vagyis a magas vérnyomást. Az elnevezés ijesztő, de mindenképpen indokolt, hiszen ez a betegség kezdetben nem okoz nagy fájdalmat, vagy más panaszt, így sokáig rejtve maradhat, viszont tünetmentesen is terheli a szívet, roncsolja az érfalakat, így nagyon gyakran végzetes érrendszeri szövődményekhez – például szívinfarktushoz, szélütéshez (stroke) vagy veseelégtelenséghez vezethet.

A hipertóniával kapcsolatban az is rossz hír, hogy manapság Magyarországon népbetegség, 3-3,5 millió embert érint – tudtuk meg dr. Kiss Attila kardiológus főorvostól, a kecskeméti megyei kórház hipertónia decentrumának vezetőjétől. Ő volt az egyik fő szervezője annak a szombati kecskeméti konferenciának, amelyen a hipertóniával foglalkozó legnevesebb hazai szakemberek tartottak tudományos előadásokat, bemutatva a legfrissebb kutatási eredményeket. A rendezvény arra is jó alkalmat kínált, hogy a szakemberek megbeszéljék a mindennapi gyakorlat kihívásait.

– Magyarországon minden második ember érelmeszesedés következtében hal meg, és ennek legfőbb okozója a hipertónia. A koszorúér-betegek mintegy 60 százalékánál, a szélütést szenvedők legalább háromnegyedénél szintén a magas vérnyomás áll a háttérben – mondta dr. Kiss Attila.

A Magyar Hypertonia Társaság meghatározása szerint akkor beszélünk magas vérnyomásról, ha az orvosi rendelőben mért szisztolés érték meghaladja a 140 higanymillimétert (hgmm), illetve a diasztolés érték a 90 hgmm-t, vagyis a 140/90-et. Hangsúlyozandó a helyszín, ugyanis létezik az úgynevezett fehér köpeny hipertónia, azaz amikor egyes pácienseknek csak az orvosi rendelőben magas a vérnyomásuk, máshol, más körülmények között nem. Náluk a szakemberek a környezet kiváltotta izgalmat valószínűsítik, így nekik nyilván célszerű otthon is elvégezniük a mérést. Kiss Attilától megtudtuk: ez a valódi hipertónia rizikójától elmaradó, de nem teljesen ártalmatlan, minden életkorban előforduló, diagnosztikai kihívást is jelentő jelenség a fiataloknál is sűrűn megfigyelhető.

A főorvos egyúttal felhívta arra is a figyelmet, hogy már tinédzserkorban is fontos elkezdeni foglalkozni a vérnyomással. Egy magyarországi tanulmányból – amelyet a hipertóniakezelés egyik európai hírű hazai szaktekintélye, dr. Páll Dénes egyetemi professzor írt – kiderül ugyanis, hogy a 15-18 évesek korosztályában 2,5 százalék a hipertónia előfordulása. Azaz átlagosan szinte minden iskolai osztályban van egy tanuló, akinek a normálisnál magasabb a vérnyomása. Ha ezt sikerül felfedezni, akkor 24 órás monitorozás következik, és ultrahangos vizsgálattal a szív izomtömegéből vagy a nyaki erek vizsgálatából igazolódhatnak a hipertónia okozta szervkárosodások kezdődő jelei. Különösen azoknak a fiataloknak kell figyelniük a vérnyomásukra, akiknek családjában előfordult a betegség. Általánosságban azonban egyértelműen kijelenthető: jó, ha minden háztartásban van egy vérnyomásmérő készülék, és érdemes hetente elő is venni, pár percet rászánni a kontrollra.

Ijesztő, de kezelhető

A magas vérnyomásos betegek túlnyomó részének egész életében gyógyszert kell szedniük, de így a szövődmények kialakulásának veszélyét nagy mértékben le lehet csökkenteni.

– A hipertónia rendkívül jól kontrollálható. Betegeinknek azt szoktam mondani, hogy kívánom, ennél súlyosabb diagnózisuk soha ne legyen. A magas vérnyomás komoly veszélyeknek lehet forrása, de ha sikerül életmódot váltani és a beteg együttműködik az orvosával, fegyelmezetten beveszi a gyógyszereket, a kontroll vizsgálatokon megjelenik, akkor meg tudja szüntetni az életének megrövidítésével fenyegető rizikótényezőt. Azaz bőven lehet tenni a hipertónia ellen, de elhatározásra és akaratra nagy szükség van – hangsúlyozta Kiss Attila főorvos.

A kecskeméti megyei kórház hipertónia decentrumának vezetője a pácienseknek diétát, mediterrán étrendet ír elő (sok zöldség, gyümölcs, kevesebb szénhidrát, zsírban, sóban szegény ételek, és ajánlja a napi 1-2 deci vörösbort). Amennyire lehetséges, szintén javasolt a stressz kerülése, a nagyvárosokkal együtt járó rohanó életmód lelassítása. A rendszeres testmozgás – hetente legalább háromszor – ugyancsak „kötelezően ajánlott”. Olyan dinamikus terhelést jelentő sportot (például úszás, futás, kerékpározás) válasszon a beteg, amelyhez kedvet érez. Egy a lényeg: a megterhelés, amely akkor megfelelő, ha már izzadunk. Kicsit tudományosabban: 220-ból kivonjuk az életkort (ez a maximális pulzusszám), és az eredménynek a 85 százalékát vesszük, így megkapjuk a ránk érvényes szubmaximális frekvenciát, ezt a pulzusszámot kell elérni.