Az ivóvízbázisok továbbra sem sérülhetnek

Amikor a parlament néhány hete elfogadta a jogszabályt, felkapta a fejét a vízügyi szakma. Ez ugyanis zöld utat biztosított volna a kókler vízfúróknak, amelynek következtében pótolhatatlan értékes édesvízi vízbázisok mehettek volna tönkre. Ez pedig sok település napi ellátását veszélyeztette volna. Például Kalocsa környékén a Kiskunsági Víziközmű-Szolgáltató Kft. 40 méter mély Duna-parti kutakból látja el a környéket ivóvízzel. Fülöpszálláson 75–80 méteren van a vízbázis, ahonnan kapja a falu a vizét.

Ha ezek közelébe ellenőrizetlenül, nem megfelelő technológiával bárki lefúrna, olyan problémákat okozna, amelyre még gondolni is szörnyű – mondta lapunknak Mátyus Zoltán, Kiskunsági Víziközmű-Szolgáltató Kft. igazgatója. A szakember szerint nem az a kérdés, hogy a családok például a tanyákon vagy kis­településeken ne használhassanak fúrt kutakat. A vízre mindenkinek szüksége van. Ezt azonban kontrollált formában kell hogy tegyék. Azaz, kérjék ki az engedélyeket a hatóságoktól. Ha a politika egyszerűsíteni akarja a folyamatot, akkor gyorsítsa fel az elbírálási határidőket, és tegye akár ingyenessé vagy olcsóbbá a jelenlegi 200–400 ezer forintos engedélyeztetési költségeket – javasolta Mátyus Zoltán. Illetve, csak olyan kutat lehessen fúrni, melyet arra jogosultsággal rendelkező szakember tervezett és csak bányakapitányi engedéllyel rendelkező kútfúró készíthessen, amely szakszerű kivitelezés következtében nem jelent veszélyt a felszín alatti vízbázisokra nézve.

Az igazgató véleménye szerint jelenleg több tízezer olyan fúrt kút lehet Bács-Kiskunban, amelyről a hatóságoknak fogalmuk sincsen. Pedig a jelenlegi szabályozás szerint bírságmentesen jelenthetnék be és legalizálhatnák ezeket. Mint mondta, fúrt kútból saját felhasználásra évente 500 köbméternyi vizet, öntözésre pedig 50.000 köbmétert lehet ingyen felhasználni.

Mint mondta, nem a 80 méteres mélység a probléma, bár ez is meggondolandó, mivel véleménye szerint egy adott területen az első vízzáró réteg feletti kutak nem jelentenek veszélyt az ivóvízkészletekre, hanem az, hogy a bejelentés nélküli, szakszerűtlen és ellenőrizhetetlen kútfúrások az ország egyik legnagyobb természeti kincsét, az édesvizet tehetik tönkre, amelynek az értéke egyre nagyobb a világban.