Bejárták a határt, tanácsokat adtak egymásnak a szőlősgazdák

Közel húszan vettek részt azon a határbejáráson, melyen a Szentkirály–Lakitelek Hegyközség területén lévő szőlők egy részét tekintették meg a termelők. A találka Szentkirályon volt, először az ottani ültetvényeket nézték meg. Már az első szőlősorok láttán arról beszélgettek, hogy ki milyen növényvédő szert használt, kinek mennyit ártott a jég. Tanácsokat is adtak egymásnak, milyen szerrel a legjobb a védekezés a gomba- és egyéb betegségek, kártevők ellen. Sajnálatos módon talán éppen a szentkirályi szőlőket sújtotta leginkább a jég, legalább is azokon a területeken, amiket megnéztek a gazdák.

Ezt követően az egykori Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet II-es telephelyére vonult át a csapat. A gazdák örömmel tapasztalták, hogy a korábban kivágott szőlők helyét új ültetvények foglalták el, és azokat szépen gondozzák a tulajdonosok.

– Sok hektárt kellene telepíteni még ahhoz, hogy olyan legyen, mint a ’70-es években, de az már látszik, hogy van hajlam a szőlőművelésre – hangzott el.

Természetesen a szőlő felvásárlási ára is szóba került. Bár még nem tudnak konkrétumokat, de egységes volt a véleményük abban: mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy megfelelő áron tudják értékesíteni a szőlőt. Már csak azért is, mert több termelő vállalta a nyár elején az úgynevezett zöldszüretet. Ilyen eseményre még a legidősebb gazdák sem emlékeznek a környéken.

A korai szőlők közül az Irsai Olivér már érett állapotban van, ezt meg is kóstolták a határbejárás résztvevői. Ennek a fajtának a szüretelését már el is kezdték. Lakitelek után Tiszaalpárra autóztak, ahol cserszegi fűszeres, kékfrankos és rajnai rizling fajtákat is megtekintettek. Utóbbi fajtából összefüggő, nagy terület van a település határában.

– A határbejárással minden évben az a célunk, hogy a szüret kezdetét megbeszéljük, és a termésbecslést is elvégezzük – mondta el a Petőfi Népe kérdésére Gyurján János hegybíró. – Végigmentünk azokon a fajtákon, amelyek a hegyközségünk területén találhatók, és meghatároztuk azt, hogy várhatóan hány mázsa lesz rajta. Néhány példát említenék: alettánál 170, kövidinkánál 150, biancánál, generózánál, zweigeltnél 130-130, rajnai rizlingnél 120, kékfrankosnál, cserszegi fűszeresnél 110-110 mázsára számítunk hektáronként. Sajnos a chasselast elverte a jég, ott csak nyolcvan mázsa várható.

A szőlő húsz százalékát éretlenül szedték le a gazdák

– Zöldszüretre 170 hektárra adtak be támogatási kérelmet a szőlősgazdák, ebből 120 hektáron szedték le a még éretlen szőlőt. Mivel a hegyközség szőlővel beültetett területe 650 hektár, ez az arány kevesebb, mint húsz százalék. A zöldszüretnek volt egy meghirdetett időbeni határa: tizenhat nap. Abban az időszakban nagyon meleg volt, és nem mindenki tudott megfelelő létszámú munkáskezet – családtagot vagy napszámost – szerezni. Akiknek kisebb volt a terü­letük, azok le tudták szedni, a nagyobb területtel rendelkezők azonban nem. Papp Kálmán hegyközségi elnök ültet­vényének az egyharmadát szedte le zölden. A termelők azt remélik, hogy októberben, de legkésőbb novemberben megkapják az ezért járó pénzt – mondta Gyurján János hegybíró.