kecskemét / színház

2020.09.21. 16:28

Első főszerepéből feeder botot vett Fazakas Bendegúz

Fazakas Géza színművész életében manapság elsősorban a fia kapcsán jön szóba a horgászat. Bendegúz alig múlt hét éves, amikor beleszeretett a pecázásba és első önálló színészi keresetéből egy feeder botot vett magának. A színház és a horgászat összefonódásáról, a pecázás öröméről és az apa-fia együttműködésről Fazakas Gézával, és fiával Bendegúzzal beszélgettünk.

Bajáki Zsanett

Fotó: Bajáki Zsanett

– Hogyan sikerült megszerettetnie ezt a sportot a fiával?

Fazakas Géza: – Hat éves korában volt Tófalun, Eger mellett, egy kis parasztházunk, onnan gyakran jártunk le a Tarnára sétálni, fürdeni és egy alkalommal gondoltam megmutatom neki a horgászatot is. Nem kellett sok idő hozzá és már azon kaptuk magunkat, hogy komoly, felnőtteknek szóló versenyeken ér el kiváló helyezéseket. Ha volt egy szabadnapom, akkor biztos, hogy horgászni kellett menni és Bendegúz – aki alapjáraton délig alszik – hajnal négykor már teljes felszereléssel várta az indulást.

– Te hogyan emlékszel vissza a kezdetekre?

Fazakas Bendegúz: – Két évvel az után, hogy apa megmutatta az alapokat, már egy haverommal kezdtünk el kijárni a Tarnára, hogy újra horgásszunk. Szinte minden napunkat a folyó partján töltöttük, domolykót fogtunk, sügéreztünk és nagyon sok élménnyel gazdagodtunk.

– Mikor kezdett komolyra fordulni a dolog?

Fazakas Bendegúz: – Ezzel párhuzamosan megjelent az életemben a színészet is, bár egyáltalán nem tervezett módon. A Kecskeméti színház egyik évadfilm forgatásán kértek fel, hogy szerepeljek, majd onnantól kezdve több színházi szerepet és filmes alakítást is ajánlottak. Kecskeméten a Meseautóban, az Újvilág Passióban és A jóember Szecsuánból darabokban játszottam, a filmes felkérések közül pedig a Kőmajmok házát, a Paparazzit és a Katapultot vállaltam el. Nagyon szeretem a színházat és ezt a világot, a szüleim révén ebbe születtem bele, bármikor szívesen vállalok olyan felkérést, amivel azonosulni tudok, vagy amiben kihívást látok, de nem tudom magam színészként elképzelni. A Kőmajmok háza produkció fizetségéből megvettem az első feeder botomat és onnantól kezdve nagyon komolyan beleástam magam a témába.

– Hogyan tanultál?

Fazakas Bendegúz: – Erős szerepet játszott az internet, ahol sok jó minőségű tartalom megtalálható ebben a témában. Ha az ember ki tudja szelektálni azokat a szövegeket, amelyek csak reklámcéllal születtek, akkor sok hasznos dolgot tud tanulni a könyvekből, horgászújságokból is. Közben egyre többet jártunk horgászni és folyamatosan bővült a felszerelésem is.

A színészet és a horgászat ráadásul összefonódik…

Fazakas Bendegúz: – Nem is kicsit! Hankó Attila emlékére minden évben megrendeznek egy horgászversenyt, amelyen színházi dolgozók vehetnek részt. Magyarországon sok híres színész horgászik nagyon magas szinten, például Trokán Péter, Reviczky Gábor vagy éppen Csőre Gábor. Kilenc éves voltam, amikor apával csapatban elindultunk a Gödöllőn megrendezett versenyen. Egy gyerek volt a nevezők között, én. Végül egyéniben harmadik lettem és csapatban is harmadik helyezést értünk el, pedig két kilométerre sorsoltak bennünket egymástól. Második alkalommal Akasztón jártunk, ott akár elsők is lehettünk volna, mert három fős csapatok neveztek, de mi csak ketten voltunk. Így is hetven kiló halat fogtunk három óra alatt. Itt második helyezett lettem egyéniben, apukám negyedik, csapatban pedig szintén ezüstérmesek lettünk.

– Melyik fogásodra vagy a legbüszkébb?

Fazakas Bendegúz: – Telepített tavon a legnagyobb halam egy 18 kilós tokhal volt. Ma viszont már sokkal jobban szeretem a vad vizeket, mert nagyobb élményt és kihívást jelentenek. Alapvetően minden haltípusból az első kifogása a legemlékezetesebb. Amikor még tavon horgásztam a finom szerelékes horgászat vált a legnagyobb kihívássá, vagyis minél vékonyabb zsinórral és minél könnyebb bottal kifogni ugyanazokat a halakat, mint amit durung felszereléssel lehet.

– Mit szeretsz legjobban a horgászatban?

Fazakas Bendegúz: – Szerintem mindenkinek több időt kellene a természetben töltenie. Egyedül horgászni egy nagy lecsendesedés, teljes kikapcsolódás, észre se venni, ahogy repülnek az órák. A halak kapása, fárasztása pedig egy nagy adrenalinlöket. Hozzá kell tenni, hogy sporthorgászok vagyunk, nem nagyon viszünk haza halat, inkább a kihívásokról és a természet megbecsüléséről szól számunkra a horgászat.

Fazakas Géza elmesélte, hogy a tófalusi parasztházat a távolság miatt végül eladták és helyette a tiszaugi ártéren vettek egy cölöpökre épített horgásztanyát, így most már több időt tudnak szentelni az élővízi horgászatnak. Bár Bendegúznál most előtérbe került a zenélés, azért célként megmaradt, hogy egy nagyobb harcsát és menyhalakat fogjon az élő Tiszán. És milyen egy közös apa-fia horgászat?

- Ha horgászni megyünk a fiam adja az instrukciókat és az esetek 90 százalékában igaza is van. Sőt, a botomat is mindig ő szereli fel – mondja büszkén Fazakas Géza.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!