Hírek

2008.05.17. 14:15

Öngyilkosságok hétfőn és kedden

Önemésztő hét áll mögöttünk. Egy férfi kedden a főváros egyik lőterén eresztett golyót a fejébe, s az is a napokban derült ki, hogy egy pécsi kamasz két kiskorú lánynak adott tanácsot, hogyan végezzenek magukkal.

Dián Tamás

[caption id="" align="alignleft" width="250"] Forrás: Fővárosi Tűzoltóparancsnokság
[/caption]Önemésztő hét áll mögöttünk. Egy férfi kedden a főváros egyik lőterén eresztett golyót a fejébe, s az is a napokban derült ki, hogy egy pécsi kamasz két kiskorú lánynak adott tanácsot, hogyan végezzenek magukkal. Pszichiáterek szerint most kezdődik az öngyilkosságok szezonja: a legtöbben tavasszal, illetve nyáron dobják el az életüket.

„Csak éljük túl ezt a hetet!” – sóhajtanak fel sokan holnap, és a legtöbben nem is gondolnak arra, hogy ez az óhajuk milyen dermesztő jelentést kap az öngyilkosságokkal kapcsolatos statisztikák tükrében. A hét első két napján ugyanis sokkal többen végeznek magukkal, mint máskor, ami dr. Zonda Tamás pszichiáter és öngyilkosság-kutató szerint azzal magyarázható, hogy az emberek leginkább ekkor szembesülnek problémáikkal, konfliktusaikkal. Mint mondta, hasonló a helyzet tavasszal, illetve nyáron is.

„Télen beszűkül az emberek kommunikációja, ezáltal kevesebb a krízishelyzet – magyarázta. – A többség ilyenkor a gondjait is hibernálja. Aztán amikor beköszönt a jó idő, sokan azzal szembesülnek, hogy a napsütés és a természet újjáéledése korántsem oldja meg a személyes problémákat, s ez a csalódottság könnyen átcsap a kilátástalanság érzésébe.”

Azt, hogy ki miért lesz öngyilkos, a szakemberek szerint nem igazán lehet rendszerezni. Abban azonban egyetértenek, hogy a leggyakoribb közös motiváció a veszteség érzése. A szerelemféltéstől az anyagi jellegű problémákig szinte minden feloldhatatlannak vélt gond valaminek vagy valakinek a hiányára vezethető vissza. A ’60-as években például a téeszesítéssel járó földelkobzás indította el Magyarországon azt a folyamatot, melynek eredményeként sokkal több lett a falvakban az öngyilkos, mint a nagyobb városokban. Igaz, ez a trauma azóta már rég lecsengett, ám a tendencia megmaradt, ami dr. Zonda Tamás szerint azzal is magyarázható, hogy falusi környezetben inkább magukba fojtják bajaikat az emberek, miközben sokkal impulzívabban élik meg a konfliktusaikat.

Régi vita tárgya, hogy az öngyilkosságok száma összefüggésben van-e az adott ország gazdasági fejlettségével. Nos, a tapasztalatok azt mutatják, hogy lehet valamiféle kapcsolat – csak éppenséggel nem a szegénység, hanem a jómód tornázza fel a önpusztítási mutatókat. Jó példa erre Írország, ahol a „kelta tigris” gazdasági szárnyalása óta megsokszorozódtak az öngyilkosságok, de hasonló folyamat zajlik le mostanában Kínában is.

Persze, ahogy vannak az öngyilkosság veszélyét felerősítő rizikótényezők, úgy léteznek az öngyilkosság ellen védettebb csoportok is. Megfigyelések bizonyítják, hogy a vallásos, a több gyermekes, illetve stabil párkapcsolatban élő emberek körében kisebb az önpusztítási késztetés.

Ha az életkor felől közelítünk az öngyilkosságra való hajlamhoz, azt látjuk, hogy a legnagyobb arányban az idősek végeznek magukkal. Ők többnyire egészségügyi problémáik miatt ítélik kilátástalannak a helyzetüket, míg a másik rizikós életszakaszba lépők, vagyis a 45-55 évesek munkahelyi, illetve családi problémáik megoldását látják az élet eldobásában.

Bár ma már nem mi vagyunk a legönpusztítóbb nemzet a világon, a jelenlegi hatodik helynek egyáltalán nem örülhetünk: a 100 ezer lakosra jutó öngyilkosok száma az utóbbi 10-15 évben csak néhány fővel csökkent, így hátrébb csúszásunk a szomorú listán inkább annak köszönhető, hogy néhány országban – jobbára az egykori Szovjetunió utódállamaiban – még nálunk is katasztrofálisabbak a mutatók.

A leggyakoribb módszerek Magyarországon

A Magyarországon leggyakoribb öngyilkossági módozatok mozgatórugóiról kérdeztük dr. Bilkei Pál pszichológust

Akasztás: Ez a leggyakoribb öngyilkossági mód hazánkban. Főként a vidéken élő férfiakra jellemző. Aki felakasztja magát, általában nem akar tanúkat és eléggé eltökélt ahhoz, hogy ne hagyjon a maga számára visszakozási lehetőséget. Az alacsonyabb iskolázottságú társadalmi rétegben elterjedt.

Gyógyszer, méreg: az öngyilkossággal jobbára csak kísérletezők választják. Az önpusztító elhatározás sokszor nem is takar valódi halálvágyat, az illető inkább figyelmeztetni szeretné a környezetét saját helyzetére. Főleg a nőkre, illetve az értelmiségi réteg tagjaira jellemző. Az illető irtózik a fájdalomtól, lelkileg nem szeretné átélni a saját halálát.

Magas helyről történő leugrás: Az első helyen álló motiváció ebben az esetben is a figyelemfelkeltés, de már csak utólag. Az, aki leveti magát egy magas építmény tetejéről, azt üzeni a többieknek: nem tudtatok magatok között tartani, most akkor nézzétek meg, mit tettetek. A módszer – jellegéből adódóan – szinte kizárólag a városi emberekre jellemző.

Lőfegyver: Ebben az esetben nem lehet meghatározni a jellemző társadalmi réteget. Alacsony és magas iskolázottságú emberek egyaránt alkalmazzák. Mivel a fegyver általában a férfiak „játékszere”, nők csak elvétve választják az öngyilkosságnak ezt a módját. A lőfegyver az akasztáshoz hasonlóan az elszánt önemésztők eszköze: aki fejbelövi magát, egyértelműen eldobja magától az élet folytatásának lehetőségét.

Szúró- és vágószerszámok: Főként a fiatalok körében elterjedt öngyilkossági módszer. Aki ehhez nyúl, általában azt is szeretné megmutatni, hogy nem fél a szenvedéstől, vagyis a végrehajtás egyfajta „bátorságpróba” – ugyanakkor az önsajnálat is megtalálható a motivációk között. Ez a legegyszerűbb módja az öngyilkosságnak, mivel nem igényel semmilyen előkészületet: kés minden háztartásban van és penge is bárhol beszerezhető.

Vízbefulladás: Leginkább nők választják, méghozzá olyanok, akik önértékelési problémákkal küzdenek. Azzal, hogy az illető eltűnik, azt üzeni a környezetének, hogy feleslegesnek tartotta magát, jobb lesz nélküle a világ, s még a halálával sem szeretne problémát okozni senkinek. Férfiak ritkán alkalmazzák ezt a módszert, mivel bennük még a legkétségbeejtőbb helyzetben is több az exhibicionizmus.

Akasztás: Ez a leggyakoribb öngyilkossági mód hazánkban. Főként a vidéken élő férfiakra jellemző. Aki felakasztja magát, általában nem akar tanúkat és eléggé eltökélt ahhoz, hogy ne hagyjon a maga számára visszakozási lehetőséget. Az alacsonyabb iskolázottságú társadalmi rétegben elterjedt.

Gyógyszer, méreg: az öngyilkossággal jobbára csak kísérletezők választják. Az önpusztító elhatározás sokszor nem is takar valódi halálvágyat, az illető inkább figyelmeztetni szeretné a környezetét saját helyzetére. Főleg a nőkre, illetve az értelmiségi réteg tagjaira jellemző. Az illető irtózik a fájdalomtól, lelkileg nem szeretné átélni a saját halálát.

Magas helyről történő leugrás: Az első helyen álló motiváció ebben az esetben is a figyelemfelkeltés, de már csak utólag. Az, aki leveti magát egy magas építmény tetejéről, azt üzeni a többieknek: nem tudtatok magatok között tartani, most akkor nézzétek meg, mit tettetek. A módszer – jellegéből adódóan – szinte kizárólag a városi emberekre jellemző.

Lőfegyver: Ebben az esetben nem lehet meghatározni a jellemző társadalmi réteget. Alacsony és magas iskolázottságú emberek egyaránt alkalmazzák. Mivel a fegyver általában a férfiak „játékszere”, nők csak elvétve választják az öngyilkosságnak ezt a módját. A lőfegyver az akasztáshoz hasonlóan az elszánt önemésztők eszköze: aki fejbelövi magát, egyértelműen eldobja magától az élet folytatásának lehetőségét.

Szúró- és vágószerszámok: Főként a fiatalok körében elterjedt öngyilkossági módszer. Aki ehhez nyúl, általában azt is szeretné megmutatni, hogy nem fél a szenvedéstől, vagyis a végrehajtás egyfajta „bátorságpróba” – ugyanakkor az önsajnálat is megtalálható a motivációk között. Ez a legegyszerűbb módja az öngyilkosságnak, mivel nem igényel semmilyen előkészületet: kés minden háztartásban van és penge is bárhol beszerezhető.

Vízbefulladás: Leginkább nők választják, méghozzá olyanok, akik önértékelési problémákkal küzdenek. Azzal, hogy az illető eltűnik, azt üzeni a környezetének, hogy feleslegesnek tartotta magát, jobb lesz nélküle a világ, s még a halálával sem szeretne problémát okozni senkinek. Férfiak ritkán alkalmazzák ezt a módszert, mivel bennük még a legkétségbeejtőbb helyzetben is több az exhibicionizmus. Forrás: Fővárosi Tűzoltóparancsnokság -->

Ezek is érdekelhetik