A Kecel nyerte a megyei kupát

A találkozón, amelyre nem csak hazai szurkolók voltak kíváncsiak, de érkeztek Lajosmizséről is drukkerek, az első ivószünetig, tehát az első játékrész derekáig nem történt semmi. Már ami a gólokat és gólhelyzeteket illeti. Mert ment, küzdött, hajtott egyébként mind a két csapat becsülettel, maximális koncentrációval, és maximális biztonságra törekvéssel, ennek köszönhetően volt igazi kupadöntő hangulata már a mérkőzés látszólag eseménytelen első negyedének is. A 6. percben az első szabálytalanságot, egy vendég faultot, amely nyilvánvalóan az ellenfél kontratámadását volt hivatott megelőzni, sárga lappal jutalmazott a játékvezető. „Hányadik volt már neki?” érkezett azonnal a kritika a tribünről, utalván arra, hogy játékvezető a szurkolói elvárásoknak megfelelni soha nem lesz képes. Egyszóval ha 22 perc játék után valaki azt mondta volna a tribünön, hogy ezen a meccsen nem születik gól és büntetők döntenek, mindenki elhitte volna neki. De senki nem akarta volna elhinni. A 29. percben Sinka adott le ballal egy lövést, nem volt túl veszélyes, de ez volt az első kísérlet, amely kapura tartott. Öt percre rá Máruska ívelt előre jobbról, a hosszú oldalról egy társ visszastukkolta középre, ott Csáki fejelt a bal fölső sarok irányába, Házi a levegőbe rakétázva, bravúrral hárította a gólveszélyes kísérletet. Felszabadítani ezt követően még mindig nem volt egyszerű, de végül megtették a vendégvédők. A 41. percben Tóth Péter lőtt fölé huszonnyolc méterről. Minden mutató alapján egyformán állt a két fél az első félidő zárásakor.

A 48. percben Sinka lőtt ballal fölé, 18 méterről. Egy percre rá Sibalin kapott egy remek ütemű kiugratást, meg is indult Házi kapuja felé, egy vendégvédő a 16-oson belül, 11-es veszélyes helyzetben meg merte kísérelni a szerelést, és olyan precizitással hajtotta végre, amilyen precizitással a játékvezetői hármas dirigált a meccsen. Az 55. percben Kiss László a sorfalba bombázott egy szabadrúgást követően, a labda azonban visszakerült elé, jobbról, 20 méterről leadott, a hosszú sarokba tartó lövését Borka vetődve védte. A 60. percben Sibalin mellel vette le Csákinak a labdát, aki ballal, 12 méterről lőtt, a szurkolók már-már gólt kiáltottak, de Rapi belelépett a labdába. Egy percre rá Kiss László 18-ról, ballal lőtt, ezúttal a bal alsóra, Borka ismét vetődve hárított. A 69. percben vezette a legszebb akcióját a Lajosmizse. 

Kiss László indult meg előre, kipasszolt balra, Palotai elé, míg ő néhány méteren át vezette, Kiss kihúzódott jobbra, és Palotai beadása így már üresen találta meg. 

A mizsei gólzsák betört a 16-oson belülre, de a jobb alsó sarokba tartó lövését Borka jobb lábbal, káprázatos reflexszel hárítani tudta. Három perc múlva Tarnoczki beadását követően Palotai röpült be az ötösre, fejese azonban mellé szállt. A 77. percben Kiss húsz méterről, jobbról a rövid sarkot célozta meg, ezt a külön párbajt is Borka nyerte. Ez a két jelenet is jól mutatta, hogy a 70. perctől veszélyesebben futballozott a Lajosmizse. A 83. percben megfogyatkozott a hazai csapat. Fenyesi le akarta cserélni az edzője, Vata Zalán. Ő az oldalvonal közelében volt ugyan, mégis megindult a másik irányba, a játékoskijáró felé. A játékvezető felmutatta neki – vélhetően időhúzásért – a sárga lapot, és mivel ez volt a második, a csere elmaradt, a Kecel pedig tíz emberrel folytatta. Az utolsó hat percben – három volt ebből a ráadás – aztán fordult a kocka, az emberhátrány ellenére nagy nyomást gyakorolt a Kecel. A 87. percben egy előreívelt labdát követően Velez tálalt le Máruska elé, aki 17 méterről nagy lövést eresztette meg, a labda a kapufát is súrolva hagyta el a bal felső sarok mellett a játékteret. Kisvártatva Velez ívelését fejelték le Máruskának, aki ezúttal hat méterről lőtt, a labda fölé szállt, de azért, mert egy védő bele tudott még érni. Gól nem született, így jöhettek a büntetők. Az első körben az értékesített hazai 11-es után Borka Orlovnak a jobb alsó irányába küldött labdáját vetődve védte. Két elegánsan értékesített büntető után Házi is fogott egy nagyot, majd Móra egyenlített 2–2-re. 4–3-as állásnál aztán Kiss László fölé durrantott, így óriási ünneplés vette kezdetét, hiszen a Kecel megnyerte a megyei kupát.

Pandur László: – Megérdemelten tartottuk itthon a kupát. Érzésem szerint a mérkőzés nagyobb részében ha nem is jelentősen, de domináltunk, a helyzeteinket azonban nem sikerült kihasználnunk, pedig még kapufát is rúgtunk. A kapusunk hihetetlenül sokat tett a kupagyőzelemért, bár ez mindegyik játékosunkról elmondható. Gratulálok a Lajosmizsének is, hiszen két csapat kellett ahhoz, hogy ebből a mérkőzésből egy igazi, nagy kupadöntő kerekedjen.

Árva Zsolt: – Szomorúak vagyunk, hogy elveszítettük a döntőt, de nem érheti szemrehányás a csapatomat, mindent elkövettünk a siker érdekében. Az első félidő feledhetőre sikerült, igaz, egy kupadöntőben mindkét csapat fokozottan koncentrált. A második játékrészben aztán előjött a tavaszi betegségünk, nem tudtuk kihasználni a ziccereinket. A büntetőrúgás pedig már lutri, ebben volt sikerünk is az idei év során, ezúttal azonban nem. Gratulálok a Kecelnek a kupagyőzelemhez.

Kecel FC–Lajosmizsei VLC 0–0, büntetőkkel 4–3

Kecel, 250 néző, vezette: Polyák Attila (Markó László, Hagymási Attila)

Kecel: Borka – Tóth P. (Velez 68.), Doszpod (Patai G. 86.), Sendula P., Máruska, Torma, Sibalin, Sendula J., Csáki, Herczeg, Fenyvesi. Edző: Vata Zalán.

Lajosmizse: Házi – Sinka, Fekete, Orlov, Palotai, Borsos (Bán 56.), Tarnoczki, Kiss L., Faragó (Dóka 88.), Rapi, Kovács J. (Móra 63.). Edző: Árva Zsolt.

Sárga lap: Tóth P. 44., illetve Tranoczki 6., Kovács J. 31., Fargó 62., Orlov 89.

Kiállítva: Fenyvesi a 83. percben. 

A cikkben szereplő videó megtalálható a Baon.hu Youtube-csatornáján is.