Kilencből kilenc meccset nyert eddig a Kiskőrösi LC

A 2020/21-es bajnokság előtt főként a Jánoshalma, a Kalocsa, a Kiskunfélegyháza és a Szabadszállás neve került elő elsőként azon beszélgetések során, amelyek témája az volt, hogy vajon kik lesznek az idei idényben a bajnoki címre esélyes csapatok. A témához hozzászólók mindegyikének volt általában néhány titkos favoritja is, a Kiskőrös azonban csak ritkán szerepelt az esélylatolgató listákon. Ehhez képest a csapat annyira jól teljesít, hogy mára már valóságos fociláz tört ki Kiskőrösön a csapat körül.

– Nekünk szerencsére soha nem kellett panaszkodnunk arra, hogy ne kísérnének el minket a szurkolóink akár idegenbe is, manapság azonban jelentősen megnőtt a csapatot elkísérők száma, hiszen a legutóbbi, a Szabadszállás elleni idegenbeli rangadónkra már vagy kétszázan eljöttek – tekint vissza a két héttel ezelőtti rangadóra a hálóőr, amelyet egyébként a Kiskőrös nyert meg 2–0 arányban. – Már nem csak is külön-külön érkeztek, személykocsikkal, hanem szervezetten, kisbuszokkal is elindultak a meccsre. A barátaim, akik szintén Kőrösről jöttek kocsival, utólag mesélték, hogy szinte csupa kiskőrösi kocsit előztek meg Szabadszállás felé menet. A legutóbbi hazai meccsünkön, a Lajosmizse ellen pedig kifejezetten rossz, mondhatni nézőriasztó idő volt, de még akkor is kijöttek vagy kétszázötvenen a pályára.

Ez tehát a jelen állapot, ahova szépen, fokozatosan, a figyelmet egyre inkább felhívó eredményekkel jutott el a csapat. – Ahhoz, hogy egyre nőjön a lelkesedés, az kellett, hogy először az igazi szomszédvári rangadóinkat megnyerjük. Annak, hogy sikerült legyőznünk az Akasztót, a Kecelt és a Soltvadkertet, tehát a saját szurkolóink számára legfontosabb derbiket, legalább akkora jelentősége volt a szurkolói hangulat mára tapasztalt komoly javulásában, mint annak, hogy még mindig hibátlan a csapat.

De vajon mi lehet a titka ennek a sikernek? Hiszen Kiskőrösön komoly igazolások nem csak az idén nyáron, hanem az előző nyáron sem voltak. 2019 nyarán távoztak többek között olyan fontos játékosok, mint Bányai és Cebei, szögre akasztották a stoplist olyan, évek óta oszlopos kerettagok, mint Füleki Antal, Kovács József és Somlyai Péter, aki tehát aggódott a kőrösi csapat miatt, úgy érezte, jobbal aggódik. Érkezni tulajdonképpen csak Dunai Rudolf érkezett Izsákról, no meg előtte Pintyi Roland Szabadszállásról, tehát nagyon nagy játékosvándorlás nem indult meg Kiskőrös felé, de igazolási szempontból a 2020-as nyár sem volt különösebben mozgalmas, sem Kiskőrösre történő népvándorlásról, sem pedig sztárigazolásokról nem lehetett beszámolni.

– Megmondom őszintén, hogy mi sem tudjuk, hogy mi lehet a siker titka – vallotta be őszintén honlapunk kérdésére a harminchárom éves, egyre inkább tizenegyesölőként is ismert portás. – Csak azt tudom, hogy működik minden. A nyáron csak Mihály Dávid érkezett hozzánk, a fiatal izsáki játékos, vele meggyorsult a védelmünk. Ez nagyon sokat számított, mert Hajnal Gabi és Mihály Dávid személyében két olyan gyors védőnk van, amilyen gyorsan talán még az NB III.-ban sincsenek. De több komoly változás nem volt, nem volt tehát jele annak, hgoy egyszer csak szárnyalni fog a csapat, szinte csak a vezetőedzőnk, Miskovicz Bálint optimizmusa volt töretlen. Viszont ahogy jöttek a győzelmek, úgy jött meg a társaság kedve is. Megnőtt az önbizalom, mindenki jókedvvel jön nem csak a meccsre, játszani, hanem az edzésekre is, és az edzéseken is sokan vagyunk. Mindenki bízik a másikban, és ismétlem, ha jönnek az eredmények, jön az önbizalom is. Ráadásul az igaz, hogy nem túl hosszú a kispadunk, de remekül épülnek be a csapatba a fiatalok is, illetve alig várják, hogy bizonyíthassanak. Tóth Ákos például a legutóbbi mérkőzésünkön, a Lajosmizse ellen harcolt nagyot, hajtott, csúszott-mászott, sőt, az egyenlítő gólunkban is döntő szerepet vállalt. Jó a közösség, az elnökségi tagok is ott vannak velünk nemhogy meccseken, hanem sokszor edzéseken is. Az idei ősszel a vasárnap esték nálunk egyre inkább népünnepély jelleget öltenek. A hazai győzelem után nem csak a csapat, hanem az egész stáb, és sok szurkoló is együtt ünnepel, afféle spontán családi nap manapság minden vasárnap este.

Kiskőrösön már az is divatba jött, hogy nem csak a hazai meccsek után van vacsora a csapatnak, hanem már az idegenbeli mérkőzések utánra is megszervezik a közös vacsorát.

A kapus azt sem rejtette véka alá, hogy igen forró őszi hajrá vár a csapatra, hiszen az utolsó néhány forduló majdhogynem egy körmérkőzéses torna a dobogóra esélyesek közt, de nem tart a kihívásoktól. – Nehéz meccsek állnak előttünk. Most hétvégén háromesélyes a kecskeméti meccsünk, azután megyünk Kalocsára, ahol ugyebár a jelenlegi első és második találkozik, tehát mondanom sem kell, hogy az a találkzoóü szintén háromesélyes. Azt követően szabadnaposak leszünk ugyan, de aztán következik számunkra a Jánoshalma, amely évek óta a mumusunknak számít, majd pedig fogadjuk az idén rendkívülien megerősödött Bácsalmást. És akkor még nincs is itt a vége, hiszen az őszi idény lezárása után még egy elmaradt mérkőzést is pótolunk, és azt sem akárhol, hanem Kiskunfélegyházán. Ezzel együtt nagyon reménykedem abban, hogy ezeken a meccseken is sikerül olyan eredményeket elérnünk, hogy az ősz zárásakor is ott maradjunk akár az élen, de legalább a második helyen. Ez persze nem azt jelenti, hogy bármelyik meccset is akár gondolatban is föladnám, azon leszek én is és a csapattársaim is, hogy minél tovább tartson ez a remek győzelmi széria.