Két országról két hazáról szól Csorba Tibor kiállítása – galériával

Csorba Tibor a felvidéki Szepesváralján született 1906. március 15-én. Először Lőcsén, majd Budapesten járt gimnáziumba, 1925-ben a Képzőművészeti Főiskolán kezdte festészeti tanulmányait. Mesterei Karlovszky Bertalan, Glatz Oszkár, Benkhard Ágost és Baranski Emil László voltak. Tanult a Szegedi Polgári Tanárképző Főiskolán, majd később a varsói Rajztanárképző Főiskolán és a Varsói Egyetemen is. Egyetemi évei után 1930 és 1934 között a Kiskunhalasi Állami Polgári Fiúiskolában tanított rajzot, irodalmat és német nyelvet. Itteni élményeiből született a Beszél a tanya című elbeszéléskötete, amit 1934-ben adtak ki Kecskeméten.

A Polgáristák című regénye a halasi polgári iskolában töltött négy tanévnek állít emléket, néhány év halasi lét után igazi lokálpatrióta lett belőle. A halasiak életét, jellegzetes beszédmódját Beszél a tanya című kis novelláskötetben rögzítette. Felfigyelt a halasi csipkekészítők méltatlan helyzetére is, és a Halasi kalauz című kiadványban A halasi csipke múltja – jövője címmel jelentetett meg egy függeléket, melyben a város megtartó értékeire hívta fel a figyelmet.

– A halasiak szívének bizonyosan egyik csücskében Lengyelországban helyezkedik el, egyrészt mert nem egyszer tártak ki karokat és ajtókat halasiak és környékbeliek lengyel barátaink előtt, másrészt pedig a hivatalos testvérvárosi kapcsolatok három évtizedes múltra tekintenek vissza és azt erősítik bennünk, lengyel-magyar két jó barát – fogalmazott Kuris István László, Kiskunhalas alpolgármestere a kiállítás megnyitóján mondott köszöntőjében. A városvezető szerint Csorba Tiborban is hasonló szív dobogott, két országért, két hazáért. – Hálásak vagyunk azért, hogy Csorba Tibor sok jót tett Halasért, értékeinkért és évtizedekkel ezelőtt már utat mutatott nekünk ahhoz, hogyan kerülhet Lengyelország a szívünk csücskébe – tette hozzá.

Bereczky Albert, a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium államtitkára 1945-ben kérte fel Csorba Tibort, hogy szervezze meg Lengyelországban a Magyar Intézetet, és az ottani egyetemen kezdje meg a magyar nyelv oktatását.

A halasi kiállítást Molnár Imre történész, nyugalmazott diplomata nyitotta meg, aki arról beszélt, hogy a nagykövetségen egy csőtörés során teljesen véletlen talált rá Csorba Tibor akvarelljeire, ezt követően kezdett el kutatni és ennek során jutott el Kiskunhalashoz, ahol az 1930-as évek első felében Csorba Imre tanított és írt, műveiben különös szeretettel emlegette a várost. Az alkotásokat a halasi Thorma János Múzeumnak adományozta, ahol Csorba Tibor műveiből mintegy háromszáz darabot őriznek. A festő ugyanis lengyelországi letelepedése után is még többször visszatért Kiskunhalasra, 1972 őszén időszaki tárlata is nyílt, majd utoljára 1985-ben, amikor a városnak ajándékozott százhatvan képet, amelyből huszonnégyet az egykori Gyűjtemények Házában állandó kiállításon mutatták be.   

A mostani tárlatot Kollarics Gábor művészettörténész-muzeológus mutatta be a látogatóknak, a kiállítás, amely egy pályázat keretében valósulhatott meg és hozzá egy tájékoztató kiadvány, augusztus 4-ig látogatható.