Árpád-kori falu feltárásán dolgoznak a régészek Félegyházán

 A közel 20 ezer négyzetméteres területen eddig több mint hétszáz Árpád-kori régészeti jelenség került elő – tudtuk meg Wilhelm Gábor osztályvezető régésztől. 

A magyarság és benne Félegyháza történelmének jelentős szelete tárul fel a város határában folyó hatalmas méretű régészeti ásatáson. Egy olyan komplex Árpád-­kori település képe rajzolódik ki, amely rengeteg hasznos információval szolgál nemcsak a régészek, hanem a történelem iránt érdeklődő félegyháziak számára is – fogalmazott Wilhelm Gábor a helyszínen. Elmondta, bár nem egy különleges településről van szó, hiszen sok mindenben hasonlít a korabeli környékbeli településekhez, de számos egyedisége van. Például, hogy az átlaghoz képest kiemelkedően szép leletanyag került elő. Nagy számban találtak jellegzetes Árpád-kori edényeket, cserépbográcsokat, melyek közül sok szinte egészben maradt fenn. A fémkeresőzésnek köszönhetően pedig közel húsz korabeli pénz is előkerült, melyek III. Béla (1172–1196) magyar király uralkodásának időszakához köthetők. Különleges darabja a feltárásnak az a késő avar kori (Kr. u. 8. századi) nagy szíjvég, amit az egyik Árpád-­kori objektumban találtak és valószínűleg a közeli avar temető kirablásakor kerülhetett a magyarok birtokába – sorolta a feltárás vezetője. Wilhelm Gábor azt is elmondta, sokkal többet kaptak a feltárási helyszíntől, mint amit vártak.

 – Több szempontból is izgalmas a lelőhely. Egyrészt azért, mert ezen az Árpád-kori településén viszonylag hosszú ideig éltek eleink. Úgy tűnik, hogy már a 11. század közepétől a 13. század elejéig biztosan itt laktak. Tehát közel 150 évig fennálló település nyomait kutatjuk most. Azt, hogy miért szűnt meg a település, egyelőre nem tudjuk, de nem találtunk tatárjárás pusztítására utaló jeleket. Elképzelhető, hogy a birtokosa vezényelte el innen a jobbágyokat. De az is lehet, hogy valamilyen geopolitikai okból költözött el a falu népessége – részletezte a szakember. 

– Az azonban biztos, hogy amíg itt éltek, addig főként növénytermesztéssel és állattenyésztéssel foglalkoztak. Ezt bizonyítják a megtalált gabonatároló vermek és állattartó karámok is. Ugyanakkor eddig több mint harminc, földbe mélyedő lakóépületet találtunk. Nagyon szép épített kőkemencéket is feltártunk, de vannak hagyományos agyagból készült kemencék, és találtunk több pékműhelyt is – ismertette a feltárás eddigi eredményeit Wilhelm Gábor. 

Azt is hozzátette, ha az időjárás engedi, március végére befejezik a feltárást. A helyszínen talált leletek restaurálás után a Kiskun Múzeumba kerülnek, ahol remélhetőleg a nagyközönség is tanulmányozhatja majd.