Ünnepi szentmisét mutattak be a jubileumi ünnep tiszteletére Kiskunfélegyházán – galériával

Zsúfolásig telt ünneplőkkel a Sarlós Boldogasszony-templom vasárnap reggel, több százan érkeztek, hogy közösen adjanak hálát a város születésnapjáért. 250 évvel ezelőtt ugyanis pontosan ezen a napon, 1774. február 4-én írta alá Mária Terézia azt a diplomát, amellyel mezővárosi rangot adott Kiskunfélegyházának. 

A megjelenteket Geszler Péter plébános köszöntötte, külön kiemelve dr. Bábel Balázst, a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye érsekét, aki szombaton ünnepelte névnapját, illetve főpásztori kinevezésének 25. évfordulóját. Köszöntötte még az egyházközség megújult képviselő-testületét is, melynek tagjai az ünnepi szentmise keretében tették le esküjüket.   

De. Bábel Balázs szentbeszédében megemlékezett a templomépítő ősökre. Mint mondta, amikor ide jöttek a kiskunfélegyházi emberek ősei a jászságból Krizsanóczy János, plébános vezetésével hozták magukkal a fatemplomukat is, amit fölállítottak a városban. Benne volt a lelkükben, hogy egy olyan várost fognak itt építeni, ami egyszerre keresztény és magyar – hangsúlyozta a főpásztor. Hozzátette, a világ más tájékán nem ezt az irányt vették fel a városok, hiszen láthatjuk, hogy elhagyják a hitüket és a vallásukat az emberek, akik Isten nélküli, embertelen városokban, magányos tömegekben élnek. 

És mivel a jászok katolikusok voltak, úgy jöttek ide, hogy megőrizték a hitüket, és a magyarságukat is. Így válhatott ez a város a legnagyobb magyar íróknak és költőknek is szülőhelyévé. Petőfi Sándor Kiskunfélegyházát vallotta szülőföldjének, ahol a magyar nyelv is beleivódott. Itt tanulta meg azt a magyar nyelvet, ami a magyar nemzetnek irányt mutatott. De a legszebb prózai nyelven író Móra Ferencet is Félegyháza tette íróvá és adta a magyar nyelvét – fogalmazta meg az érsek.  

A főpásztor arra is felhívta az ünneplők figyelmét, hogy ne csak a 250 év, hanem az ezer év múltját is őrizzék. Ezer évből 250 év a városi lét, de korábban kezdődött ennek a településnek a szép, nagy, magyar múltja itt a Kiskunság közepén. Most, amikor hálát adunk, akkor előre is tekintünk és úgy kérjük Isten áldását, erre a városra, hogy megmaradjon keresztény hitében – zárta homíliáját az érsek, aki a szentmise végén balázsáldásban részesítette az ünneplőket.  

A jubileumi mise a templom előtt ért véget, ahol Bábel Balázs megáldotta és megszentelte azokat a harsonákat, amelyek évtizedekkel ezelőtt a templom felújítása során tűntek el a bejárta fölötti angyalok kezéből. A helyreállítással régi adósságát törlesztette a város.